A kerti tó növényei

Mocsári növények

A mocsári növényeket nem lehet egyértelmű kategorizálni. Sok vízparti növény is kiválóan érzi magát a lápos talajokban, míg néhány mocsári, tehát vízborítást kedvelő növény elviseli a szárazabb parti zónát is.
A mocsári növények többnyire télálló, évelő növények. A hazánkban kedvelt fajok között egy-két kivétel azért akad, ilyen a vízi jácint, és a vízi saláta. Ezeket vagy szobahőmérsékleten, világos helyen kell teleltetni (bár ekkor is sok veszteségre számíthatunk), vagy minden évben vásárolunk belőlük tavunkba egy-két példányt, melyek hamar elszaporodnak.

Vízen lebegve, vagy a mélyben gyökerezve...

Egyes fajok vízparton és vízborításban is élnek, az úszó növények egy része pedig a mélyben, az iszapban gyökerezik. Ezek közül lehetőleg mindig a legkisebbeket válasszuk igazodva ahhoz, hogy olyan mély vízbe kerüljenek otthon is, amilyen mélységről kiemelték őket.
A növények telepítési sűrűségének megválasztásakor jó egy kis önmérsékletet tanúsítani, mert ha annyi növényt ültetünk a tóba, és köré, hogy egyből látványos összképet kapjunk, nem telik majd bele pár hét és nem győzzük ritkítani kerti tavunk növényzetét.
Számos vízfelszínen úszó növény van, melyek kedveltek a kerti-tavak tulajdonosainak körében is. Nem csoda, hiszen ez az életmód annyira eltér a szokványostól, hogy már csak ezért is nagyon kötődnek hangulatukban a vizek világához. Ilyen a tavirózsa, a békalencse, a kolokán, a sulyom, a rucaöröm, valamint a már említett vízi jácint és vízi saláta. Ezek is gyorsan szaporodnak, ezért ügyeljünk, hogy a vízfelszín 40-50 százalékánál ne lepjenek el nagyobb felületet, mivel árnyékolásukkal kedvezőtlen hatással vannak a tó biológiai egyensúlyára.
A tó oldalának teraszos kialakítása lehetőséget biztosít arra, hogy minden növényt olyan vízmélységben helyezzünk el, amely számára a legkedvezőbb. A sekélyvízi és parti növények helyes megválasztásával teremthetjük meg az összhangot, a jó átmenetet a tavi környezet és a kert többi növénye között. Hiszen ezek a fajok nem vízinövények, de nem is teljesen szárazföldiek...
Javasolt a mocsári növényeket külön ültető-kosarakba ültetni, és ezzel a víz alá helyezni. Így elszaporodásuk valamennyire korlátozott, és kezelésük, szaporításuk is egyszerűbb, hiszen csak kosarastól ki kell emelnünk a töveket a vízből.

Kis csalással...

Kerti tavunk mellé nem muszáj feltétlenül mocsári növényeket választanunk, hiszen ezek vízigénye jelentős. Ha a tóba ültetjük ezeket, akkor nincs gond, ám tavunk parti sávjában már nehéz a talajnak a folyamatos nedvesen tartását megoldanunk. Ennek oka, hogy a természetben a folyók, tavak partján is nedves a talaj, ám a mi tavunk egy vízzáró anyaggal (tófólia, műanyag meder stb.) van elválasztva a talajtól, pont azért, hogy a víz ne szivárogjon ki. Tehát kerti tavunk partja emiatt korántsem annyira nedves, mintha egy természetes tóról beszélnénk.
Megoldást a vízpart-imitáló növények jelenthetnek, melyek nem mocsári növények, vízigényük is jóval kisebb, ám mégis leveleik formája, habitusuk hasonlóvá teszi őket a vízpart növényeihez. Például ilyenek a díszfüvek, melyek szárazságtűrők, ám mégis beleillenek a vízparti képbe keskeny sásszerű leveleikkel. Ugyanez mondható el a sáslilomokról is, de jó vízpart-imitáló növények az árnyililomok is, melyek nagy kerek leveleikkel a szintén patakok partján élő lapu leveléhez hasonlítanak.
Tavunkat lehetőleg ne egy fenyő, tuja, vagy nyírfa mellett létesítsük, hiszen ezek a növények eléggé tájidegenek a vízpartoktól, így furcsán hatnak. Szintén nem szerencsés, szinte giccses egy kerti tó és egy sziklakert egymás mellett, hiszen a sziklakertben élő szárazságtűrő pozsgás fajok, valamint kaktuszok egyáltalán nem illenek habitusukkal egy vízparti vegetáció mellé.

Az alábbi táblázatban néhány kerti tóba és köré alkalmas növényt válogattunk össze, kiemelve kertépítési szempontból legfontosabb tulajdonságaikat: milyen mélységű vízborítást igényelnek, és milyen nagyra nőnek: