Kényelmi megoldások az öntözésben

Szakaszolt öntözés és időpontok beállítása

Egy vezérlővel ellátott automata öntözőrendszer képes arra, hogy a szórófejeket szakaszoltan működtesse. A szakaszolt öntözésnek több előnye is van, mintha az egész kertben egyszerre működnének a szórófejek. Egyrészt nagy terület esetén megeshet, hogy nem tudunk akkora víznyomást biztosítani, ami az összes szórófej megfelelő működését egy időben biztosítani tudná. A szakaszolás másik előnye: attól, hogy a kert egyik felében megy az öntözés, a terület többi részét használhatjuk anélkül, hogy eláznánk. Harmadik, és nem elhanyagolandó szempont pedig, hogy egyes részeken vízigényesebb növények találhatók (például a kerti tó környéke), míg más részek, mint a sziklakert, a szárazságtűrő növények élőhelye. A különböző vízigényű kertrészek öntözését is a szakaszolt, többkörösen kialakított öntözőrendszer alkalmazásával tudjuk úgy működtetni, hogy minden növénycsoport a vízigényének megfelelő ellátást kaphasson.
Az automata öntözőrendszer vezérlőjében az általunk beállított program alapján megadhatjuk az öntözés időpontját, hosszát, gyakoriságát - mindezt szakaszonként. Az öntözési időpont beállítása azért fontos, mert akkor célszerű öntözni, amikor a növények a vizet jobban képesek hasznosítani. Így elkerülhetjük a párolgási veszteséget, és a leégés veszélye is megszűnik, ha az öntözést a késő estétől hajnalig tartó időszakra időzítjük.
Úgy is beállíthatjuk a rendszert, hogy amikor a kertben akarunk tartózkodni, akkor előtte annyi idővel befejeződjön az öntözés, hogy a fű már ne legyen nedves. Fűnyírás előtt sem célszerű öntözni, a fűnyírások rendszeres, vagy alkalmankénti időpontjait a vezérlőbe szintén betáplálhatjuk, hogy ekkor kimaradjon az öntözés. A komolyabb készülékek a több körbe szakaszolt öntözési programokat akár több hétre, hónapra előre képesek tárolni.

Különleges kiegészítők öntözőrendszerekhez

Az automata öntözőrendszer tovább bővíthető esőkapcsolóval, ami felülírja az előre beállított öntözési programot abban az esetben, ha csapadékossá válik az időjárás. Így ha a természet megoldja az öntözést, azt érzékeli a rendszer, és kihagy annyi öntözési időpontot, amennyi a lehullott csapadék mennyiségének megfelel.
Az esőkapcsoló egy kis tálka, egy bele lógó érzékelővel, amit olyan helyen kell a kertben elhelyezni, hogy a csapadék mennyiségéről reális képet adhasson. Tehát ne fa alá, de ne is a szórófejek hatósugarába tegyük az esőérzékelőt.
Ha víz kerül a tálkába, azt az érzékelő jelzi az öntözőrendszer központja felé, így az nem kapcsol be. A tálkából a víz nagyjából annyi idő alatt párolog el, amennyi idő alatt a lehullott csapadék hatása is lecsökken a talajban. Amint ez bekövetkezik, a rendszer újra a beállított program alapján vezérli a szórófejeket.
A rendszer kiegészíthető tápanyag-adagolóval is. Ez főként a cserje, évelő és egynyári ágyások között elvezetett csepegtetőcsövek elé becsatlakoztatva hatásos, hiszen a gyepfelületek tápanyag-utánpótlása egyszerűen, és olcsóbban megoldható szilárd halmazállapotú műtrágyák kijuttatásával.

Praktikus apróságok, minden kertbe

Egy igazán mindent tudó öntözőrendszer sokak számára megfizethetetlen árú, ám a barkácsboltokban viszonylag olcsón beszerezhetünk olyan elemeket, amelyekkel megkönnyíthetjük, lerövidíthetjük az öntözés felügyeletével eltöltött időt.
Szivattyúval, fúrt kútról történő öntözésnél egy egyszerű, kültéri időkapcsolóval megoldhatjuk, hogy az öntözés az éjszakai órákra essen, anélkül, hogy ehhez nekünk fel kellene kelnünk. Az időkapcsolót mindössze csatlakoztatjuk a konnektorba, beállítjuk a pontos időt, és az öntözések idejét. Az időkapcsolóhoz pedig csatlakoztatjuk a szivattyút.
Az időkapcsoló az előre beállított időben kapcsol be, illetve ki, tehát a szivattyú csak a beállított időintervallumokban kap áramot. Az időkapcsolókból vásárolhatunk mechanikus, és digitális típusokat is. Utóbbiak akár egy egész heti öntözési programot le tudnak vezényelni kertünkben, egyszeri beállítással. Természetesen itt a csapadék figyelembevételére nincs mód, így eső idején nekünk kell módosítanunk az előre megadott programon.
Ha a vízhálózatról öntözünk, akkor pedig elemes öntözőkapcsolóval tudjuk ugyanezt megoldani. Míg az előbbi megoldásnál a készülék a beállításnak megfelelően adott, vagy nem adott áramot, ebben az esetben a vízzel történik ugyanez. A szerkezetet a kerti csapra szereljük, beállítjuk az időszakokat, és kinyitjuk a csapot. A kerti öntözőtömlő végére szerelt szórófej a megadott időpontokban lép majd működésbe attól, hogy a tömlőben megindul a víz.
Az előbbi két megoldás főleg kerti tömlős, tehát felszínen vezetett esetekben használható, ám a föld alá süllyesztett kemény-polietilén (KPE) csöves, állandó helyre telepített rendszerek is hasonló módon kialakíthatók. A tömlős megoldás előnye annak mobilitása, a fixen kialakított, föld alá süllyesztett vezetékkel ellátott rendszereké pedig, hogy rejtve vannak, és jól megtervezett szórófej elosztás esetén nem kell áthelyeznünk, azaz ennyivel is kevesebbet kell foglalkozni vele.
Egy öntözőrendszer házi összeállítása viszonylag kis költséggel megvalósítható. Ami ezekben sokba kerül, az a tervezési és a kivitelezési költség (házilag ezt megspóroljuk), illetve a teljes automatikát biztosító vezérlőegység, esőkapcsoló, mágnes-szelepek.
Ezek nélkül azonban még kialakíthatunk nagyon jó rendszereket, amelyek annyival tudnak majd kevesebbet a legmodernebb összeállításoknál, hogy az öntözést egy gombnyomással, kézzel indítjuk el, többkörös, szakaszolt rendszer esetén sem a vezérlő gondoskodik majd a szakaszok váltásáról, hanem mi magunk, a csapok nyitásával, zárásával.

Növényeink számára a legfontosabb, hogy mindig elegendő vizet és tápanyagot kapjanak. A jó öntözés egyik biztos jele, hogy a víz nem szivárog be olyan gyorsan a talajba, hanem egy pár pillanatra megmarad a felszínen. A kevés vízzel való felületes öntözés inkább árt, mint használ növényeinknek. Arra is ügyelni kell, hogy a fák és a bokrok alatt lévő növények öntözése alapos legyen, hiszen ide eleve kevesebb esővíz jut, ráadásul a nagyobb növények elvonják a nedvesség jelentős részét. Ha lehetséges időnként a bokrok és fák lombozatára is juttassunk a friss vízből. A tápanyagigényes növények öntözése pedig összekapcsolható a vízben oldódó nitrogén, kálium vagy műtrágyák kijuttatásával.