Lakatlan házak állapotromlása

Mitől romlik a lakatlan ház állapota?

Logikusnak tűnik, hogy valami megváltozik akkortól kezdődően, hogy a házat nem lakják. Egyik, hogy megváltozik a környezeti tényezőknek a lakatlan házra gyakorolt hatása. Míg benne laktak az épületben, fűtötték azt, így a belső hőmérséklet minden évszakban egy, az emberek számára kellemes 18-28 °C között, tehát kis intervallumban mozgott. Ez a hőmérsékleti ingadozás - a lakatlanságból adódó fűtés hiánya vagy csökkentett mértéke miatt - jelentősen megnő, és a falak, valamint a belső tér hőmérséklete a külső időjárási körülményektől, a kinti hőmérséklettől válik jelentősen függővé.
A páratartalom ingadozásai is megváltoznak: hiszen amíg a fűtés miatt magasabb hőmérséklet volt télen a házban, az több vízpárát tudott elnyelni, ellentétben a hűvösebb levegővel, amely már alacsonyabb páratelítettség esetén is párakicsapódáshoz vezethet. Az elmaradó napi szellőztetések szintén a bennrekedt levegő magasabb páratartalmának kedveznek, ami pedig előnytelen a bútorok, falak, berendezési tárgyak többségére nézve. A dolog persze nem ennyire sarkos, hiszen a fürdőszoba és a vízcsapok használatának szüneteltetése javít kissé a dolgon, mert az egyébként ebből eredő pára nem terheli a belső teret.
A külső környezeti tényezők fokozott hatása mellett az állagromlás másik fő oka lehet, hogy mivel életvitelszerűen senki nem lakik bennük, emiatt nincsenek annyira szem előtt. Az amúgy is kialakuló kisebb hibák egyből senkinek sem szúrnak szemet, így már csak akkor vevődnek észre, amikor jobban elhatalmasodtak...
Ezeket, az állagromlást okozó tényezőket azonban nem lehetetlen a minimálisra csökkenteni. Ha pedig mindez sikerül, akkor elmondható, hogy egy jól karbantartott lakatlan ház állaga sokkal kevésbé romlik, mint egy olyané, mely lakott ugyan, ám olyan lakók élnek benne, akik nem figyelnek oda szűkebb környezetükre. Sőt, aki már látta, hogy a hanyagabb fajtából való albérlők milyen sáskajáráshoz hasonlatos pusztítást tudnak hagyni maguk után - "minek vigyázzon rá, ha nem az övé?" elv alapján -, akkor elmondható az eddigiek ellenkezője is: van olyan lakott ház, ami gyorsabban pusztul, mint ha nem laknák...

Fűtés és vízrendszer

Legfontosabb, hogy a ház fűtés-, és vízrendszerét készítsük fel a változásokra. Központi fűtés esetén célszerű a csövekben keringő vizet fagyálló folyadékra cserélni. A kereskedelemben kapható fagyálló folyadékokon fel van tüntetve, hogy milyen alacsony hőmérsékletig tartják meg folyékony halmazállapotukat. Ezek hígíthatók vízzel, de csak olyan arányban, hogy az ebből eredő fagyáspontváltozásuk ne érje el a télen esetenként bekövetkező -20°C körüli értéket. A fagyálló folyadékkal feltöltött fűtésrendszer alkalmazása nem csak télen lényeges, hiszen nyáron a kevésbé korszerűbb rendszerekből távozik némi víz, a helyére kerülő levegő miatt pedig beindulhat a régebbi vascsövek rozsdásodása. A fagyálló folyadékoknak rozsdaképződést-gátló hatása is van: így nyáron a rozsdától, télen a csövek szétfagyásától óv.
Amennyiben télre úgy gondoljuk, hogy - némi költséget vállalva - a fagyvédelmi fűtést bekapcsolva hagyjuk a házban, a fagyállós megoldás akkor sem felesleges. A kazán üzemzavara esetén ugyanis a körülbelül az 5 °C-on tartott belső hőmérséklet kinti hideg esetén hamar fagypont alá süllyedhet. Fagyállóval töltött csöveknél így ekkor sem történik fagykár...
Főként a téli fagypont alatti alacsony hőmérsékletek lehetősége miatt lényeges, hogy a vezetékes víz elzárható legyen, egy a föld alatt található olyan mély aknában, ami a talaj fagyhatára alatt van. A házban a csapokat ezt követően nyissuk ki, hogy ezek mozgó alkatrészeinél található vízcseppek se rekedjenek ott, hiszen a fagy miatti táguláskor ezek ugyanúgy kárt okozhatnak a szerelvényekben.

Tegyünk ellene: pincétől a padlásig

A zárakat, lakatokat olajozzuk be, mert az évente csak párszor nyitott-zárt szerkezetek a páratartalom miatt rozsdásodhatnak, ami működési zavarokat okozhat.
A szellőzés hiánya vizesedést, penészedést okozhat a falakon. Emiatt a lakatlan házakban a bútorokat ne teljesen a falhoz tolva tároljuk. Hagyjunk 15-20 centiméternyi helyet a bútorok között, valamint a bútorok és a falak között, hogy a levegő átjárhassa ezeket a helyeket. A fűtetlen ház északi oldala mindig hidegebb, a déli falak pedig hamarabb felmelegednek. Az ebből eredő különbségek miatt a hidegebb falakon könnyebben képződhetnek párakicsapódások, melyek penészek megtelepedéséhez, a vakolat mállásához vezethetnek. A falakon ezért télre ne hagyjunk képeket, faliszőnyegeket.
Apró dolognak tűnik, de sokat számíthat, ha egy kis ventillátort beállítunk télire. Elég, ha csak napi kétszer fél órányi időtartamban levegőt keringetünk a lakásban, a szerkezet elhelyezésénél mindenre fokozottan ügyelve, hiszen felügyelet nélkül működik majd. A kapcsolgatás egy egyszerű, 1-2 ezer forintból megvásárolható időkapcsolóval is megoldható. Mindez arra épp elegendő, hogy a fűtés hiányából és a falak eltérő felmelegedéséből eredő belső hőmérsékleti különbségeket csökkentsük. Kaphatók már jó hatásfokú páramentesítő készülékek, melyek szintén nagy segítségünkre lehetnek.
Rendszeresen ellenőrizzük a tetőszerkezetet, mert a törött cserép, félrecsúszott pala miatt hamar beesik az eső, befolyik a hóolvadék, áztatva, megrongálva a mennyezetet. Nem kerülhetjük el a csatornák tisztítását sem, mert azok ugyanolyan hamar eltömődnek, mint a lakott ház esetén. A befolyó víz okozhatja a legnagyobb állagromlást a házon.
Gondoskodjunk a magára hagyott épület rendszeres ellenőrzéséről, és a szomszédban lakókat is kérjük fel erre. A gyanús mozgásokat, időben fedezzük fel, figyeljünk rá, hogy az ablakok, ajtók zárva legyenek, a zárak nincsenek-e megsértve. Illetéktelenek hamar nagy károkat okozhatnak a berendezésben.