Édesvízi kontra tengeri akvárium

Az akvárium üveg ragasztása

Míg az édesvízi akváriumoknál még mindig sokszor előfordul a transzparent ragasztó (sőt a növényes, aquascaping akváriumoknál szinte alap követelmény), addig a tengeri akváriumok medencéjét fekete, UV álló ragasztóval kell elkészíteni, ami sokkal ellenállóbb a tengervízzel és az erős világítással szemben.

Az akvárium üveg méretei

Bár az édesvízi akváriumoknál is igyekszünk az 50 cm-es magasságot nem túllépni, és minél szélesebb akváriumokat használni, a tengeri korallszirtes akváriumoknál ez különösen érvényes. A magasabb fényigénnyel rendelkező élőlények esetén nem célszerű túl magas akváriumot terveznünk, de ha ezt mégis megtesszük, jelentősen nagyobb teljesítményű világítást kell használnunk. A magasság még nem is üt el jelentősen az édesvízi akváriumok igényétől, ezzel szemben a szélesség sokkal fontosabb a tengeri akváriumok esetén. Egyáltalán nem ritka a 70-80 cm széles akvárium, mivel a belső elrendezés alapját az élőkövek szirt építése határozza meg. A szinte vízszintig érő „kőrakás” stabil felépítéséhez célszerű a minél szélesebb akvárium tervezése.

Üvegtechnika

Az édesvízi akváriumokat lehetőség szerint igyekszünk mindig üvegtetővel ellátni, hogy csökkentsük a párolgás mértékét. Ezzel szemben a tengeri akváriumoknál a párolgásnak fontos szerepe van, és az ideális, állandó hőmérséklet fenntartása miatt mindig nyitott üvegakváriumokat építünk. Az akvárium üveg kialakításánál az édesvízi külső szűrők nagyon kompaktak, nem igényelnek üvegmunkát. Ezzel szemben a sósvizes verzióban túlfolyót, aknát, szűrőházat, lágyvíz tartályt célszerű készíteni.
A fenti különbségek ellenére azért elmondható, hogy, ha úgy tervezzük az édesvízi akváriumunkat, hogy optimális méretekben, megfelelő ragasztóval, levehető üvegtetővel és alsó szűrőházas rendszerrel építjük meg, akkor használható tengeri akváriumnak is.

Mi használható még egy édesvízi akváriumból?

A külső szűrő?

Mivel a tengeri akváriumunk szűrésére a biológiai szűrőközeg túl kicsi, az áramlás túl kevés, ezért teljesen alkalmatlan. Ennek ellenére több szűrő dobozán láttam már, hogy tengerire is alkalmazható, viszont működő tengeri akvárium alatt még soha nem találkoztam velük. Másik technikai akadály, hogy a tengervíz az általában fém tengellyel ellátott rotorokat nagyon hamar „megeszi”.
A belső szűrő?
A tengeri akváriumokban is előfordulnak belső szűrőre emlékeztető eszközök, csak ezek az áramoltatók nem a víz direkt szűrésért, hanem az élőkő közötti áramlást segítik elő. Bár elméletileg, ha nincs fém alkatrész, akkor egy édesvizes belső szűrő is működhet, viszont valószínűleg a teljesítménye tizede a minimálisan elvártnak és a szűrőközegként használt szivacsoknak sem lesz pozitív hatása a rendszerre. Ráadásul a vezérlése, mozgatása, irányítása nem megoldott, és komolyabb rendszereknél ez jól jönne.

A világítás?

A korallok növekedéséhez szükséges fény spektruma és színhőmérséklete teljesen más, mint a növényeknek, ezért a fénycsöveket azonnal cserélni kell. Az édesvízi világítás teljesítménye sem megfelelő, nagyságrendekkel, akár 10x nagyobb teljesítményt is biztosítanunk kell egyes tengeri élőlények egészséges fejlődéséhez. Ezért sajnos, mind az izzókat, fénycsöveket, mind a lámpatestet cserélnünk kell.

A fűtés?

A fűtő talán az egyetlen, amit felhasználhatunk mindkét esetben, viszont gondosan ellenőrizzük, hogy milyen teljesítményre képes, mivel az édesvízi akváriumoknál általában 25 °C körüli hőmérséklet elegendő, de a tengerinél inkább 28 fok átlag hőmérsékletre lesz szükségünk.

Levegőztető?

A tengeri akváriumnál nem légpumpával és porlasztóval oldjuk meg a levegőztetést, szóval ezt az eszközt semmilyen formában sem tudjuk hasznosítani.

Co2 szett?

Ha volt Co2 szettünk, akkor azt őrizzük meg, mivel a Ca reaktor stabil működéséhez ezt feltétlenül csatlakoztathatjuk a tengeris rendszerünkbe.

Aljzat?

A tengeri akváriumban csak korallzúzalékot használunk és azt sem célszerű használt akváriumból telepíteni. Ezért az édesvízi akvárium aljzatok használhatatlanok.

Dekoráció?

A fák, kövek, kavicsok nem megfelelőek a tengeri környezetben. Itt az alap dekorációt a rendszer biológiai szűrését is ellátó élőkő biztosítja.

Élővilág?

Nincs átfedés az édesvízi és a tengeri élőlények között, nem életképesek más rendszerben. (Megjegyzésként megemlítem, hogy a folyótorkolatokban honos fajok képesek ideig-óráig mindkét vízben élni, megfelelő átszoktatással. Ilyen például a black molly, de alapvetően nem tartjuk csak édesvízben, mert az áll közelebb a megfelelő életkörülményeihez.)

Bútor?

Mivel az akvárium alsó szűrőházát a klasszikus édesvízi bútorok nem tudják elrejteni, nincsenek rajta furatok a lefolyó és felnyomó ágaknak, ezért nem alkalmasak az átálláshoz. Ráadásul, mivel a tengeri nyitott rendszerű és a sós pára nem tesz túl jót a fának, fémnek ezért a bútor szellőztetése, páraelvezetése is alapfeltétel.

A fentiekben felsorolt édesvízi technikák ismérveiből kiderül, hogy gyakorlatilag teljesen értelmetlen az édesvízi akvárium átalakítása. Jobban járunk, ha egy teljesen új akváriumot készítünk. Ha most barátkozunk az akvarisztika két fő irányzatával célszerű már az elején eldöntenünk, hogy melyik áll közelebb hozzánk, és melyik rendszer igényeit tudjuk jobban kielégíteni. Ha megfelelő odafigyeléssel és kellő türelemmel tervezzük meg élőlényeink új élőhelyét, akár melyik utat is választjuk, biztos sok pozitív élményben lesz részünk.

Szilágyi László