Saját kezű javítások és következményei

Számtalanszor megtörténik, hogy az elszakadt ruhánkat otthon kezdjük toldozni-foltozni, vagy egy adott műszaki cikket megpróbálunk megszerelni. Ha ezután sem változik pozitív irányba a helyzet, akkor irány a kereskedő, aki széttárja kezeit, mondván: „szakszerűtlen beavatkozás történt, nem javítható a termék, így már szavatosság, jótállás sincs rá.” De valóban így van ez?
Nos, a házi beavatkozásnak többféle fajtája és következménye lehet. Mindenekelőtt, ha szavatossági vagy jótállási időn belül vagyunk, a kötelezett – azaz a cég, amelytől azt vásároltuk – azonban nem vállalja megfelelő határidőre az eszköz kijavítását, akkor a jogosult, azaz a vásárló maga javíthatja-, vagy javíttathatja ki, természetesen az eladó költségére. Ez a legegyszerűbb eset, legalábbis elméletileg. A gyakorlatban bizonyítani kell, hogy megkíséreltünk megegyezésre jutni a vállalkozással, és természetesen igazolnunk kell a javítást és annak költségvonzatait is.

A néhány hete vásárolt ruhaneműt se javítsunk meg, különösen, ha a hiba jellegéből látszik, hogy az ismétlődni fog (foszlik az anyag, több helyen bomlik a varrás stb.), vigyük vissza az üzletbe a vásárlást igazoló blokkal együtt

Előbb gondolkodjunk, utána cselekedjünk!

Más a helyzet, ha eleve úgy döntünk, mással javíttatjuk meg az elromlott terméket. Nos, mivel hibás teljesítés esetén vagy a forgalmazónál kell bejelentenünk igényünket, vagy a javítószolgálatnál kell kezdeményeznünk a kötelező jótállás alá eső termék kijavítását, ezért ezen lépések elmaradása miatt komoly bajba is kerülhetünk. Azaz a forgalmazó utólag joggal mondhatja, mivel ő – vagy a szervize – nem is értesült a hibáról, így nem is javíthatta meg a terméket. Hogyan várja el ezek után a fogyasztó a javítás árát? Ezért is fontos megismételnünk: hiba esetén azt és igényünket haladéktalanul jelentsük be a forgalmazónál, tehát ahol vásároltuk a terméket. Amennyiben kötelező jótállás alá esik a termék, úgy jótállási igényünket közvetlenül a javítószolgálatnál is érvényesíthetjük.

Szinte minden háztartási kisgép burkolata műanyag, sok helyen pattintós rögzítési pontok vannak, amiket tisztításhoz szét, illetve majd össze kell pattintani. A rendeltetésszerű használathoz hozzátartozik a „pattintás”, ha eltörik valami, jogunk van a forgalmazónál kérni a javítást, illetve a cserét

Otthoni javítás, veszélyekkel

És hogy mi a helyzet akkor, amikor saját magunk kezdünk bele a hiba elhárításába? Nos, természetszerűleg olyan kisebb mértékű javítások, amelyek miatt nem szükséges szakember vagy javítószolgálat, illetve szerviz igénybevétele, elvégezhető otthon is. Gondolunk itt a leszakadt gomb felvarrására, kisebb, olyan jellegű javításokra, melyek nem befolyásolják a rendeltetésszerű működést, és amelyek által természetesen nem veszítjük el sem a szavatossági, sem jótállási jogainkat.
De erre vonatkozólag általános szabályt felállítani nem könnyű, mindig az adott szituáció dönti el, mikor nem elég saját tehetségünk igénybevétele. És természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy elsősorban a veszélyes jellegű műszaki cikkek minden esetben szakemberrel javítandók, nemcsak a rendeltetésszerű használat, és az esetleges jótállási feltételek miatt, hanem az emberi élet és egészség védelme érdekében is. Ha szavatossági, jótállási időn belül hibásodik meg a termék, alaposan gondoljuk át, merre tovább, és – hacsak nem a fent említett apró javításról van szó – forduljunk a forgalmazóhoz. Ez a lépés megkönnyíti ugyanis a későbbiekben jogaink érvényesítését, és azt, hogy hibátlan termékhez jussunk hozzá.

Nem garanciális hiba, ha a csaptelep szűrőbetétje a vízhálózatból jövő piszkos víz miatt dugul el, vagy akár a zuhanyváltó is ettől a szennyeződéstől válik használhatatlanná

Szakembert, számlával!

Alábbi esetünk jól példázza, hogy amennyiben alaposan átgondolta volna a fogyasztó a problémája megoldásának lehetséges módozatait, könnyen elkerülhette volna azt a kálváriát, amibe keverte magát. Ráadásul az arra hivatott testület is elutasította igényét, pontosan azon hiba miatt, amit elkövetett.

A középkorú úr fél évvel korábban vásárolt egy kis teljesítményű fűnyíró gépet. Az eszköz hat hónapon keresztül tökéletesen működött, a fogyasztó meg volt vele elégedve. Aztán egy használat során „csattant” egyet a gép, majd leállt, és nem sikerült újraindítani. A fogyasztó azonnal a boltba sietett, mondván, két év jótállás van a termékre – egy év kötelező, egy továbbit pedig a vállalkozás vállalt –, így ennek megfelelően kérte volna a javítást. Meglehetősen felfokozott hangulatban tért be az üzletbe – ezt utóbb elismerte ő is –, és amikor arra akarták kérni, töltse ki a jegyzőkönyvet, nem volt hajlandó erre. Mint mondta, neki azonnal szüksége van egy hibátlan fűnyíróra. Így hát hazament és egy közeli ismerősét kérte meg, bütykölje meg a terméket – ezért cserébe kapott is az ismerős egy adott összeget.

Se szakértelem, se számla

A fűnyírót ezután körülbelül kétszer tudta használni, majd újra tönkrement. Ezúttal higgadtabban viselkedett a fogyasztó, végigjárta a megfelelő jogi utakat – jegyzőkönyv-felvétele, békéltető testület – amelyek a rendelkezésére állnak. A vállalkozás azonban ezúttal elutasította a javítást arra hivatkozással, hogy a termék átvizsgálása során egyértelművé vált, hogy nem szakember általi beavatkozás történt a gépen, és emiatt megszűnik a jótállás. A vásárló ezután békéltető testülethez fordult, ahol kérte a meghibásodott termék kijavítását vagy kicserélését, illetve az ismerőse általi javítás költségét.

Sokszorosan veszített

A békéltető testület mind a két igényét elutasította. A fogyasztó ugyanis nem tudta bizonyítani, hogy közvetlenül megkísérelte a problémát megoldani a kereskedővel – hiszen nem volt hajlandó kitölteni a jegyzőkönyvet felháborodásában. Ezt követően ráadásul olyan személy munkáját vette igénybe, aki nem szakember – ezt egyébként a fogyasztó sem állította. A jótállási feltételek között pedig egyértelműen szerepelt – ez általános jogelvi elvárás is – a rendeltetésszerű használat, hiba esetén pedig a jótállásra kötelezett, azaz a forgalmazó értesítése, és a terméknek ezen vállalkozás általi javítása. Az ismerős által végzett javítás költségét ezért sem ítélhette meg a testület, mellesleg azért sem, mert arról sem szerződés, sem számla nem született. Mindezek után kénytelen volt – nem kevés pénzért – megjavíttatni a fűnyírót, így pénzt duplán, időt pedig sokszorosan vesztett.