Még egyszer a házi derítők kezeléséről

A hazai egyedi szennyvízkezelésre az ún. szennyvízgyűjtő aknákban való tárolás, az ott összegyülekező anyag szippantókocsival való eltávolítása és szennyvíztisztítóba való szállítása a jellemző. Azaz lenne a jellemző, de tipikus megoldásként a többé-kevésbé vízáteresztő anyagú szennyvízgyűjtő aknákat, mint szennyvízszikkasztó berendezéseket üzemeltetik. Vagyis a keletkező szennyvizet az aknák körüli talajrétegbe vezetik, ahol az elszivárog. Egy ideig! De elég gyorsan telítődik a környező talaj a szennyvízzel, ezután a szennyvíz természetes lebomlása a szennyvízaknában kezdődik meg, és a keletkező szennyvíziszap már azt is, megakadályozza, hogy az aknából kiszivárogjon a híg szennyvíz. Ekkor következik be az aknák "elzsírosodása".
A továbbra is odafolyó szennyvíz az akna tetején keresztül folyik túl, fertőzésveszélyt, bűzösödést okozva. Az ilyenkor gyorsan elvégzett szennyvízszippantás után már sokkal gyorsabban lesz tele a szennyvízakna, és a folyamat sok költséggel, vesződséggel járóan állandóan ismétlődik.
Hogyan lehet ezen a problémán segíteni?
Amennyiben a település szennyvízhálózatára lehet, csatlakoztatni az ingatlant, akkor ezt mielőbb meg kell tennünk. Azonban nagyon sok helyen erre nincs lehetőség. Ekkor merül fel a szennyvízgyűjtő rendszer korszerűsítésének igénye. Az elzsírosodott szennyvízaknák esetében az esedékes szippantással történő leürítés után legegyszerűbben a kereskedelemben már beszerezhető biológiai adalékanyagok - közéjük tartozik pl. a SEPTIFOS - segítségével lehet a lebomlási folyamatot gyorsítani. Ez és más hasonló adalék olyan ún. anaerob (a levegő oxigénje nélkül élő) baktériumokat tartalmaz, amelyek a szennyvízbe juttatva, azt a szervezetükön átvezetve elkezdik lebontani.
A lebontás eredményeképpen a szennyvíz egy híg folyadékra, illetve egy szilárdabb szennyvíziszapra bomlik szét. A szennyvíziszap részt kell szippantással eltávolíttatni (sokkal ritkábban, mint a kezelés előtt), a híg szennyvizet pedig megfelelően kiépített szivárgóhálózattal, vagy szennyvíz-utókezelő tóval a saját ingatlanunkon kezelni tudjuk. (Lásd előző írásainkat!)
A szennyvíztárolónk radikálisabb tisztítását, felújítását teszik lehetővé a szennyvíz aerob, azaz levegőbekeveréses oxidációjával működő házi berendezések. Ezek a technológiák több évtizede megbízhatóan működnek a fejlettebb országokban. Szerencsére ma már nálunk is beszerezhetőek. Mivel rengeteg gyártó létezik, ezért csak a működési elvüket ismertetjük cikkünkben.
Az elszennyeződött aknába belógatva működő oxidációs berendezések vagy levegőbefúvással (kompresszor segítségével), vagy szennyvízszivattyúval történő intenzív áramoltatással juttatják a levegőt a szennyvízbe. A többletlevegő elősegíti az aerob (a levegő oxigénjét felhasználva élő) baktériumok elszaporodását, majd ezek a baktériumok megkezdik a szennyvíz intenzív lebontását. A végeredmény hasonló a vegyszeres kezeléshez; a szennyvíz szétbomlik egy hígszennyvíz és egy szennyvíziszap frakcióra. A szennyvíziszap eltávolításával tovább zajlik a folyamat és egyre több lesz a hígszennyvíz rész, amelyet az előbb ismertetett módon tovább kezelhetünk a területünkön.(Lásd Ezermester, 2003/9, "A házi szennyvíztisztítás erős emberei" című cikket.) Mára sok forgalmazónál szerezhetünk be valamelyen oxidációs berendezést.
Különleges, de hatásos a Piramis Energia Kft. kikísérletezett LLP 301-es típusjelű berendezése, amely szennyvíztároló rehabilitálásra különösen alkalmas. Erről májusi számunkban írtunk. A berendezés utólagosan is felszerelhető a meglévő rossz hatásfokú, elszennyeződött, szennyvíztározókra, így azok is hatásosan tudják utána a lakóház szennyvízét kezelni.