Kerti ernyők és vitorlák

Leggyakoribbak az ún. mobil napernyők. Előnyük, hogy bárhol felállíthatók, árnyékuk pedig az ernyő átmérőjének a függvénye. Lényeges, hogy a rúd és az ernyőfeszítő pálcák erősek legyenek. A nagyobb méretűeknél nem ritka a masszív fa tartószerkezet sem. Hátrányuk, hogy a súlyos talp nyomása megviseli a gyepet. A talpat ezért füves területen célszerű a talajba süllyesztett csővel helyettesíteni. Bár ezzel a mobilitása beszűkül, ezt azonban jó helyválasztással és az ernyőt tartó rúd felső részének a megdöntésével, no meg az ernyő gyakori Napra tájolásával egész jól lehet kompenzálni. Mivel az ilyen ernyők átmérője többnyire 1,8-2 m, szinte egyszemélyesnek mondhatók. Előnyük viszont, hogy bárhol felállíthatók, és könnyen szállíthatók, tárolhatók. Még a kisebb kerti asztalok árnyékolására is használhatók, de csak a nagyobb átmérőjűek.
A kerti asztalokat ma már eleve úgy készítik, hogy közepükbe napernyőt lehessen rögzíteni. E célra azonban a nagyobb, 3,3 m átmérőjű napernyők alkalmasak, amelyek ernyője legalább 2,5 m magasan van. Vázuk fa vagy alumínium. Hátrányuk, hogy a középre állított ernyő árnyéka a Nappal együtt vándorol, ezért mindig lesz az asztal körül olyan rész, amelyre nem vet árnyékot. Ezt csak az ernyő méretének növelésével lehet csökkenteni.
A rúd magassága sem lényegtelen, mert a túl alacsonyan levő ernyő aló csak előre hajolva lehet kilépni. Az ernyő átmérőjét persze nem célszerű 3,5 m-nél nagyobbra választani, mert akkor már a kifeszítése nehézkes lesz és a tárolás is gondot is okozhat. Az sem írható az előnyükre, hogy ernyő alatt egy idő után fülledté válik a levegő. A vászon alatt felmelegedett levegő kiszellőztetését ugyan az igényesebb kivitelűeknél megemelten felerősített és különálló felső ernyőfedővel igyekeznek csökkenteni, de ez csak szellős időben hatásos, verőfényes és szélcsendes napokon alig érzékelhető.
Vannak más kerti árnyékoló megoldások is, pl. az ún. napvitorlák. Ezek a vitorlásokról vetődtek a szárazra. A háromszög alakú vásznak szerepe kettős; árnyékot vetnek a földre és a légáramlást is elősegítik, mivel felületük ajánlottan ferde síkú. Előnyük, hogy a földre viszonylag nagy felületen vetnek árnyékot és nem gátolják a levegő áramlását. Hátrányuk, hogy elég magas és teherbíró fém árbocok, nagy terhelhetőségű szövött kötelek és egyéb - a hajók "futó kötélzetéhez" hasonló - csigás szerelvények szükségesek a viszonylag nagy felületű vásznak kifeszítéséhez. A napvitorlákhoz alapvetően jó tájolás szükséges, mert az árnyékot biztosító vitorla helye nem változtatható, sőt utólag még a dőlésszöge is csak akkor módosítható, ha az árbocon módosítani lehet a felfüggesztő szerelvények magasságát.
Általában szögben döntve szokás felerősíteni, hogy az esővíz lecsuroghasson a felületéről és minél nagyobb legyen az árnyéka. Vannak esetek, amikor ezt több kisebb vászon kifeszítésével érik el és az sem ritka, hogy az épület fala veszi át egy-két árboc szerepét. A legkorszerűbb napvitorláknál gyorsan lehet a vásznat csévélőrúdra felcsavarva bevonni. Ez lehetővé teszi, hogy az ilyen keresztrúdra két háromszögű vitorlát erősíthessenek fel, és azokat egyszerre lehessen kifeszíteni, illetve bevonni, bár e műveletek elég nehézkesen elvégezhetők. Különösen igaz ez, ha váratlanul feltámad a szél. Az ernyők és a napvitorlák vásznába könnyen belekap a szél és azokban komoly károkat is okozhat. Fontos tehát, hogy gyorsan összecsukhatók legyenek és a kifeszítésük se okozzon különösebb erőfeszítést.