Nagy és kis felületeken is hatékonyak

Vibrációs csiszolók

Aki már dolgozott vibrációs csiszolóval, az tapasztalatból tudja, hogy ezek a gépek valóban vibrálnak a kezünk alatt, mivel az excentrikusan mozgó talpra feszített csiszolóanyag így koptatja simára a munkadarab felületét. És nem csak a talpuk, de az egész gép rezeg! Ez a működési elvükből következik. A rezgő talpra erősített csiszolóanyag szemcséi viszont a rezgőmozgás következtében hatékonyan koptatják simára a felületi egyenetlenségeket. A kézi csiszolásnál kevesebb erőráhatást igényel, viszont a gép vibrációja nem túl kellemes. Ezt számos technikai megoldással igyekeznek a gyártók csökkenteni.

A kimondottan iparosok számára készült gépek huzamos munkavégzésre alkalmasak. Jellemzőik egymáshoz nagyon hasonlóak és igényes kialakításuknak megfelelően nemcsak tartósak, de a vibrációjuk is hatásosan csökkentett. Ezt a motor forgórészének a finom kiegyensúlyozásával, ellensúlyos excenterrel, nagy csillapítású szilentblokkokra erősített talpal és lágy burkolatfedésekkel érik el. Mivel ezek tartós használatra készült igényes gépek, az áruk is ennek megfelelően elég magas.
Az időszakos használatra szánt gépek között minőség és használhatóság szempontjából nagy a szórás, ami az árukban is megmutatkozik. Csiszol ugyan mindegyik, csak az a kérdés, hogy miként és mennyi ideig. Van, amelyik meghökkentően olcsó, ám csak rövid ideig üzemképes, Más meg a gondolatokat is kirázza belőlünk, de közben derekasan dolgozik is. Az igényes gyártók gépei azonban tartósságuk mellett kifinomult és megbízható működésűek, ami természetesen az árukban is megmutatkozik. A kiválasztásánál tehát sok szempontra kell figyelemmel lenni, hogy jól használható szerszámra leljünk.

Mekkora a csiszolási teljesítmény?

A rezgőcsiszolóknál a motor felvett teljesítménye kevésbé lényeges, mint más elektromos szerszámgépeknél. A motor általában függőleges tengelyű, és excenter közbeiktatásával mozgatja a talpat. Az excenter teljes kitérése adja az ún. rezgőkör átmérőjét. A talp mozgatásához nem szükséges nagy teljesítményű motor, így nem ritkaság a csupán 135 W-os motor sem. Ezeknek a gépeknek azonban többnyire csekély, 1,5 mm-es a rezgőkörük. A nagyobb körpályán mozgó talp meghajtásához persze több energiára van szükség, így a meghajtómotor teljesítményfelvétele is nagyobb lesz.
A rezgőkör mérete a csiszolt felület minőségére is kihat. A nagy, 5 mm-es rezgőkörön dolgozó csiszolószemcsék mindegyike ilyen nagyságú köríven mozog és ez meg is látszik a felületen. Ha durva csiszolópapírt használtak nagy erőráhatással, a felület durva lesz és csak fokozatos finomítással, azaz egyre finomabb szemcsézetű papírral átcsiszolva lesz megfelelő simaságú. A nagy rezgőkörű gépeket ezért főként közbenső csiszolásra célszerű alkalmazni. A gépek excentricitása többnyire 1,6-2 mm közötti. A rezgőcsiszolók hatékonyságát tehát a rezgéskör mérete, a használt csiszolóanyag szemcsemérete és a ráható erő együtt határozzák meg.
A rezgőcsiszolók motorjának fordulatszáma a gyártmánytípustól függően változó, de általában 7000-25 000 között van percenként. Számos gép esetében viszont a fordulatszám helyett a rezgésszámot szokták megadni, aminek kb. a felével egyenlő a motor üresjárati fordulata. Az excenter viszonylag kis kitérését a magasabb rezgésszámmal, azaz pörgősebb motorral szokták ellensúlyozni, ezzel fokozzák a gép hatékonyságát. A kis kitérésű és gyors rezgések hatékony anyaglemunkálást és visszafogottabb gépvibrációt eredményeznek.

Védelem a vibráció ellen

Az igényesebb típusokon a kézre visszaható rezgést a gyártók több apró és összehangolt technológiai megoldással igyekeznek a minimálisra csökkenteni. A nevesebb gyártmányok motorjába jól kiegyensúlyozott forgórész kerül, az excenter kiegyensúlyozatlanságát pedig ellensúlyos mechanikával tompítják, ami jelentősen csökkenti a gép burkolati rezgését. Ezt a célt szolgálják a csiszolótalp és a géptest közé beépített gumibakos csillapító felfüggesztések is, továbbá a lágy burkolatok.
A vibrációs csiszolók fordulatszáma általában állandó, pontosabban a megadott érték mindig terheletlen állapotban értendő, és csak a korszerűbb típusnál alkalmaznak teljeshullámú, nyomatékkövető fordulatszám-szabályozót. Ennek előnyeit csak akkor lehet jól kihasználni, ha gyakran kell különféle keménységű anyagokat simára csiszolni. A nyomóerő változtatásával ugyan némileg befolyásolhatjuk a lemunkálás hatékonyságát, ám ez nem mindig előnyös hatású.
A vibrációs csiszolók egy-, vagy kétkezes használatra készülnek. Az egykezesek csiszolótalpa közel négyzet alakú, mérete 110-140x110-114 mm között változik. Ez a méret főként a tépőzáras talpú gépeknél fontos, mert csak ehhez igazodó csiszolóanyagot célszerű az adott típushoz használni. A kétkezes gépek talpa 113-115x225-230 mm közötti. E gépek teljesítménye nagyobb az egykezesekénél, amit a nagyobb felületű talp indokol. A csiszolóanyagok felfogását tépőzáras felület biztosítja, illetve rugós leszorító karok teszik lehetővé. Kaphatók olyan gépek is, amelyek mindkét csiszolóanyag felfogására alkalmasak. A rugós lefogási lehetőséget az olcsóbb, sima hátoldalú és tekercsben beszerezhető csiszolóanyagok használata miatt előnyös.

Porelszívás

Mivel minden gép ma már külön porelszívási lehetőséggel rendelkezik, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha csiszolóanyagot választunk. A por elszívását a talp lyukain keresztül a tengelyre csatlakozó elszívó rendszer teszi lehetővé. Van, amelyiken a szűrő csak egy vászonzsák, másokon meg a port minkrofilteres szűrő fogja meg. Ez utóbbi igen hatékony és a tisztítása is egyszerű. A porelszívás azonban csak akkor hatékony, ha a csiszolóanyag lyukai pontosan a talp elszívónyílásai fölé kerülnek. Mivel ez nem szabványosított, csak az adott típushoz megfelelő csiszolóanyagot szabad használni, vagy a szalagban vásárolt anyagnál a lyukasztást sablon alapján kell elvégezni. Az ilyen anyagoknál a befogáshoz megfelelő mértékű ráhagyás szükséges, majd a lyukasztást ennek megfelelően kell elvégezni. Ez az egy és kétkezes rezgő csiszológépekre egyaránt vonatkozik.

Deltacsiszolók

A rezgőcsiszolók nem alkalmasak a túl kicsi, illetve szűk helyeken levő felületek, sarkok csiszolására. Ezért az ilyen felületek finomításához kifejlesztették az ún. delta- vagy háromszögcsiszolókat, amelynek kis talpa már alkalmas ezekre a munkákra is. A csiszolólapot ezeken a gépeken már kizárólag tépőzár rögzíti, és a porelszíváshoz porszívót kell a gépre csatlakoztatni. Ezek a sarokcsiszolókhoz hasonlóan kúpfogaskerék meghajtású, egykezes gépek.
Az ideális, háromszögű talpakon kívül kimondottan szűk nyílások csiszolására is alkalmas toldatokkal kiegészíthetők, vagy speciális alakú betétek csatlakoztathatók a gépek talpára. Rezgésszámuk többnyire percenként 10 000-19 000 között szabályozható, rezgőkörük 1,5-2 mm átmérőjű. A deltafej elforgatható, a különféle betéttalpak pedig könnyen cserélhetők.
A deltacsiszolók talpának "alkati" előnyeit néhány egykezes ipari gépen is alkalmazzák, ezeknél a talpra delta alakú előtalp is felerősíthető. Sőt, a könnyen kezelhető egykezes gépek között olyan csiszoló is van, amelyikkel a speciális alakú tartozékok felerősítése után még külső- és belső élek, hornyok, domború és homorú felületek is simára munkálhatók.

Legfontosabb tartozék a csiszolólap

A különféle talptartozékok persze csak akkor hasznosak, ha a hozzávaló tartalék csiszolóanyag lapokról is időben gondoskodunk. Az ilyen gépekhez mellékelnek néhány csiszolólapot, ám mivel ezeknél a porelszívás alig érvényesül, a szemcsék hamar eltömődnek, elkopnak. Pótlásukhoz tépőzáras csiszolólapok szükségesek, és bár a gyári kivágású darabok a legtökéletesebbek, szükség esetén a pótló darabok egy nagyobb, nem lyuggatott, tépőzáras és téglalap alakú csiszolólapból egyedileg is kivághatók. A kopott delta csiszolólapokat azonban ajánlatos a típushoz megfelelő méretű és lyukasztású tartaléklapokkal pótolni, mert csak így lesz megfelelően kihasználható a gép. A fazonos és nehezen hozzáférhető helyeken ezek a csiszológépek jelentősen megkönnyítik a munkát, viszont nagy felületek finomító csiszolásához nem elég hatékonyak, mivel kicsi a talpuk. A nagyobb munkákhoz jó ha van legalább egy egykezes gépünk is.
A vibrációs csiszolók új generációja már egybeintegrált szűrőrendszerű, és porgyűjtőjük könnyen tisztítható. Ezek többnyire textilzsák szűrők, de létezik ezeknél kétszer hatékonyabb filteres szűrő is, amely egy átlátszó dobozba gyűjti a munka során felszívott port. Így könnyen ellenőrizhető, mikor kell kiüríteni, hogy továbbra is hatásos maradjon a porelszívás.
A korszerű csiszológépek némelyikén nyomásszabályozók, pontosabban a LED kijelzésű nyomásérzékelő is van. Ha ugyanis túl nagy erőráhatással csiszolunk, azzal lelassítjuk a csiszolás sebességét, túl terhelhetjük a motort és a munka is fáradságos lesz. Hogy ez ne következzen be, a nem ideális nyomás mértékét az egymás után felvillanó LED-ek jelzik. Ezáltal nemcsak könnyebb az ideálisan hatékony nyomóerőt betartani, de ez a szerszámgép élettartamára is jótékony hatással van.
Az ergonómikus formakialakítások ugyancsak a könnyű munkavégzést szolgálják, ami különösen a hosszabb lélegzetvételű munkáknál becsülhető igazán. A lágy burkolatú részek pedig a csiszológép rezgéseinek jelentős csillapításán túl a gép jó kézbentartását és korrekt irányíthatóságát segítik elő.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: csiszoló

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Betonvágás kézi eszközökkel

Bár a falvágás semmiképpen nem a barkácsolók kompetenciája, egy kisebb igazításra vállalkozhat egy rutinos barkácsoló is, ha van elegendően erős kétkezes sarokcsiszolója, és ahhoz megfelelő...


Kombinált csiszológépek

A csiszolás a különféle felületek finomításának egyik fontos művelete. Kézzel ez fárasztó és időigényes, ezért aki teheti, igyekszik ezt a munkát is gépesíteni. Igen ám, de a csiszoló munkák...