Átlátszó védelem

Színtelen lakkok

A fából készült szerkezetek, tárgyak természetes szépsége megfelelő felületvédő bevonatok nélkül nem lenne hosszú életű. Ezt különféle összetételű festékekkel lehet csak hosszú távon biztosítani. Régi igazság, hogy a pigmentált festékek hatásosan védenek, de takarnak is. Így az egymástól jelentősen eltérő faanyagokat tartalmazó szerkezetekre kent színes festék a különbségeket eltünteti, a tárgyakat egységes hatásúvá teszi.

Az igényes faanyagokból, műgonddal készült tárgyak felületein viszont olyan bevonatokra van szükség, amelyek érvényre juttatják a különféle fafajták egyedi szépségét, sőt színtónusukat még hangsúlyosabbá teszik. E célra a színtelen lakkokat szokás használni. Bevonatuk ellenálló, selymesen vagy csillogóan fényes, kellemes tapintásúvá teszi az arra érdemes fatárgyakat.
A színtelen lakkok általában alkid-, akril-, vagy poliuretán gyanta bázisúak. A nitrólakkok inkább ipari használatra valók, mert gyors száradásuk miatt nehézkes a felhordásuk. Nagyobb felületekre egyenletesen szinte csak szórással teríthetők fel, elpárolgó gőzei ellen intenzív elszívással kell védekezni. Kis dísztárgyaknál azonban gyors eredményt érhető el velük, erre a szórófejes, flakonos kiszerelésű színtelenlakkok is megfelelnek.

Oldószeres és vizes hígításúak is vannak

A lakkok általában ún. oldószeresek, de a vizes bázisú lakkok egyre jobban terjednek. Ezek is jó minőségű bevonatot adnak, a felhordásukhoz megfelelő konzisztencia beállításához pedig a csapvíz is megfelel. Ecseteléssel, hengereléssel és szórással is felhordhatók. A többi lakknál is érdemes a felhordás módját szem előtt tartani, mert ez típusonként változhat. Ecsettel nehéz egyenletes és vékony réteget kialakítani. Lakkhengerrel a réteg egyenletes és vékony lesz, ám hengereléskor buborékok keletkeznek a felületen, amit finomszőrű oszlató ecsettel szálirányba húzva kell eltüntetni. Ezért fontos hogy a lakk terülése, kisimulása is kiváló legyen.
A festékszórással csak nagy, egybefüggő sík felületeknél célszerű kísérletezni. Hátránya, hogy a festéket nehéz egyenletesen felvinni a felületekre, és a szóráskor képződő festékköd miatt sok anyag kárba vész. A réteg felülete ugyan simának fog tűnni, ám függőleges részeken - a szokásosnál jobban hígított lakk miatt - nő a megfolyás veszélye. Kellő gyakorlattal és többszöri átszórással viszont szép egyenletesen sima felületeket lehet elérni.
A következő szempont, hogy külső-, vagy belső térben levő felületeket kívánunk lakkozni. Beltérben szükségtelen az UV állóság, ide inkább a jó kopásállóságú bútorlakkok a megfelelők. Bejárati ajtókhoz, ablakokhoz azonban kimondottan időjárásálló lakkot célszerű választani, mivel ezek külső részeit igen szélsőséges időjárási hatások érik. A fából készült kerti bútoroknál még a bevonat kopásállósága is fontos.

Megjelenés és tartósság

Az sem lényegtelen, hogy a lakk száradás után milyen fényességű, mivel összetételüktől függően matt-, selyem- és fényes bevonatot képeznek a tárgyakon. A selymes bevonatok kül- és beltérben is előnyösek lehetnek, a matt lakkokat inkább a belső terekben célszerű alkalmazni, és arra is számítanunk kell, hogy gyakori tisztításuk fokozatosan kifényesíti a kiálló felületeiket. A fényes és sima felületek mindenhol jól érvényesülnek, és a tisztításuk is könnyebb.
Az sem mindegy, hogy a lakkréteg bevonata az idők folyamán mennyire öregszik, azaz sárgul-e. Az alkid gyanta alapú olajlakkok eleve sárgás tónusúak, ami kiemeli és erősíti a faanyagok kellemesen meleg tónusát, viszont idővel fokozatosan sötétedik a bevonatuk, és a fényük is megtörik. Az akril és a poliuretán alapú lakkoknál ez alig vehető észre, bár ezek is érnek, frissen felkenve azonban csak a sötétebb árnyalatú fa részek tónusait teszi markánssá, a világosakat pedig alig sárgítják be. Ez a hatás természetesen fafajtól is függ. Külső térben csak UV- és időjárásálló és rugalmas filmet adó lakkok alkalmazhatók, és ezek általában eléggé elszínezik a natúr faanyagokat.
A későbbi felújításoknál lemarással, vagy csak csiszolással lehet a régi lakkréteget eltávolítani. A kétkomponensű lakkoknak ez utóbbi a jellegzetességük. Azonos lakkal történő felújításukhoz azonban elég a felületi csiszolás is, viszont ezek háromszor olyan tartósak, kemények mint a többi bevonó anyag, és a mechanikai hatásokkal szemben is igen ellenállók. Ezeket szélsőséges körülményeknek kitett felületek bevonásánál célszerű használni, mint pl. faparkettáknál, vagy kishajók fa berendezési tárgyainak védőbevonataként. Speciálisan modifikált lakkokat célszerű használni hozzájuk.
A lakk kiadóssága sem lényegtelen, mint ahogyan a száradási ideje, átvonhatósága sem. Ez ugyanis meghatározza a munka idejét. Zárt térben pl. az oldószeres lakkoknál állandó szellőztetés szükséges, mert a száradáskor elpárolgó oldószerek kimondottan irritáló, és bódító hatásúak. A vizes lakkok e tekintetben is előnyösek, mert viszonylag rövidebb a száradási idejük, és közben nem "termelnek" kellemetlen gőzöket.

A felület előkészítése

A leendő bevonat tartóssága és minősége alapvetően a felület előkészítésétől függ. Nyers felületeket bármilyen, a célnak megfelelően kiválasztott lakkal be lehet vonni. Alapozóként általában 10%-ban hígított lakkot kell egyenletesen a felületre felhordani. Egyes akidlakkokhoz alapozó rétegként félolajat is lehet használni, a felesleget vissza kell törölni. Fedő lakkozáshoz 2-3 vékony réteg szükséges, közbenső szálirányú csiszolás mindenkor ajánlatos, és a száradási időket pontosan be kell tartani. Igényesebb felületeket esetenként csiszoló-, majd polírozó pasztával koptathatjuk teljesen ecsetnyom-mentessé, és ezzel a bevonat fénye is csillogóvá válik.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: lakk

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Dekupázs technika

Neve alapján bonyolultnak hangzik, pedig nem az, és ráadásul nagyon látványos. Magyarul szalvéta technikának is hívják, mert egy szép képet egy speciális ragasztóval rádolgozunk egy felületre,...