Autófóliák

Fontos a megfelelő UV védelem, mert a jó minőségű fólia védi az autó belső terének borításait és a bent ülőket egyaránt. Különösen a szabadban parkoló gépkocsik esetében jelentősen meghosszabbíthatja a fólia a gépkocsi élettartamát (műszerfal, kárpit, ülésborítás stb.).

A fólia legfontosabb szerepe a hővédelemben van. A zárt karosszériában az üvegházhatás következtében elviselhetetlenül felmelegszik a levegő. (Ezért is szó szerint életveszélyes a gépkocsiban kisgyermeket, háziállatot hagyni a nyári időszakban – még rövid időre is.) Ez az üvegházhatás még menetközben, sőt bekapcsolt klímaberendezésnél is jelentkezik; az utastérben egyszerre van forróság a naptól, miközben a légbefúvókon jéghideg jön a klímaberendezésből. A megfelelő fólia viszont nem csak a veszélyes UV sugarak kiszűrésére képes, hanem az utastér felmelegedését is jelentősen csökkenti. A sötét fólia az utastérbe történő belátást is akadályozza.

A funkció szerint a hő-, UV- és fényvédő fóliákon kívül használnak még biztonsági fóliákat (ezek elsősorban a gépkocsi-feltörések és balesetek esetén az üvegszilánkok okozta sérülések ellen védenek), valamint léteznek karosszériavédő fóliák is. Ez utóbbi természetesen nem az üvegfelületekre, hanem a karosszéria-elemekre kerül, és hatékonyan véd a karcolások, kőfelverődések ellen. Elsősorban a motorháztető, a tükrök, a lökhárítók védelmét szolgálja.

Az autófóliákat rendszerint a gyártástechnológia alapján szokták kategorizálni. E szerint vannak:

• Ragasztóban színezett autófóliák (olcsó, alacsony minőségű termékek)
• Mélyszínezett autófóliák (elsősorban dizájn elem)
• Alumínium „gőzölt” autófóliák (jók a hővédelemben)
• Fémszórt avagy „sputtered” autófóliák (jó hővisszaverő hatás és magas fényáteresztés jellemzi)
• Kerámia alapú autófóliák (ez tekinthető ma a csúcsminőségnek)

Az autó üvegfelületeinek fóliázására az Európai Unión belül nincs egységes jogszabály. Minden országban a helyi közlekedési felügyelet határozza meg a feltehető hővédő fólia, sötétítő fólia paramétereit. Az egyes tagországokban olykor teljesen eltérő szabályozások vannak érvényben; még olyan is van, ahol kategorikusan tiltják a fóliázást.

Magyarországon az autófóliázást a Köhém 6/1990. (IV.12.) rendelet 97. §-a szabályozza. E szerint csak olyan fólia telepíthető az autó ablakaira, amely rendelkezik H- vagy AF engedélyszámmal és műbizonylattal. A trükkös módon hamisított különböző műbizonylatokkal korábban sok gond volt, ezért minőségi márka esetén már elérhető plasztikkártyás, hologramos, nem hamisítható műbizonylat is.

Az engedélyszámot a fóliázott ablakra is fel kell ragasztani az autóüveg és a fólia közé matrica formában, úgy, hogy az a fólia roncsolása nélkül ne legyen eltüntethető. A műbizonylat a vevő felé igazolja, hogy a megfelelő szakműhelyben az autó üvegére képzett szakember szerelte fel a fóliát, akinek az adott évre érvényes regisztrációs száma van.

A jogszabály értelmében a fólia nem lehet tükröződő. Magyarországon a rendelet szerint személygépkocsik esetén, a hátsó oldalsó ablakok, és a hátsó szélvédő is bármilyen sötétségű fóliával jogszerűen felszerelhető, amennyiben a fólia magyarországi minősítéssel („H” vagy „AF” engedély) rendelkezik, valamint a gépjármű két oldalsó tükörrel van ellátva.

A vezető látóterében lévő oldalablakra olyan esetben szerelhető engedélyes autófólia, ha a fólia és az üveg együttes fényáteresztése nem csökken 70% alá. Az első szélvédőre, a napellenzőkkel takart felületre, bármilyen sötétségű autófólia csík felragasztható. A hátsó szélvédőre, valamint nem a vezető látóterében lévő oldalablakokra ugyancsak bármilyen sötétségű fólia felszerelhető.