Padlóáthidalások

A szegélyek vagy áthidaló idomok kiválasztását mindig az adott padlók kombinációjához, szintkülönbségéhez és lerakási módjához igazodva kell kiválasztani. Az idomok egy csoportját ugyanis az aljzathoz kell erősíteni, a burkolólapokat pedig szorosan az idom éléhez igazítva kell lerakni. Az idom külső oldalához illesztve kell a másik, esetenként szintben alig eltérő burkolóanyagot leerősíteni.

A jelentősebb szintkülönbségek kiegyenlítéséhez, pontosabban akadálymentes áthidalásához mindig ferde felső felületű áthidaló idomokat célszerű választani. A jelentősebb, 5 mm körüli szintkülönbségeknél az idom ferde záró felülete a lehető leghosszabb legyen, hogy kellő átmenetet képezzen az eltérő magasságú padlók között. Ez akár 15 mm is lehet. Azonos magasságú és eltérő anyagú- vagy mintázatú burkolólapokból kialakított burkolatokat célszerű 5-10 mm széles fém szegéllyel, vagy dilatációs hézagot képző idomokkal elválasztani egymástól. Az előző csak díszítő jellegű, az utóbbi már a különböző burkolatok tágulását is kompenzálni képes. Természetesen ezt csak jelentősen nagy felületű burkolatoknál indokolt beépíteni.
Az azonos vastagságú, ám eltérő struktúrájú járólapokból, vagy akár parketta és járólapokból kialakított padlóknál díszítő jellegű szegélyekkel lehet hangsúlyosabbá tenni az eltérő burkolatok határvonalát. Ezeknél a fúgázó anyagba nyomott, fogazott szárú T-idomokat célszerű használni.
Egyszerűbb megoldás, ha a két azonos szintű burkolat találkozási vonalát öntapadó réteggel ellátott szegélyekkel fedjük le. Ezek szinte alig állnak ki a padló felületéből, és leerősítésük percek alatt megvalósítható hatásuk mégis nagyon dekoratív lesz.

Két eltérő anyagú, azonos vastagságú, többnyire szalag-, vagy laminált padlóréteget ún. soroló idommal összekapcsolva is elválaszthatunk, és egyben össze is kapcsolhatunk egymással. A soroló idomok a burkolóanyagok végére csúsztatva zárják le az előző padlófelület végét, míg az eltérő burkolat darabjait a soroló idom szemközti hornyába tolva lehet folytatni a padlóburkolat lerakását. Ezt főként eltérő színű és mintázatú szalag- illetve laminált padlónál érdemes használni, amivel könnyen megoldható az eltérő anyagú elemek csatlakoztatása és a burkolat folyamatos kialakítása is.
Ezekhez hasonló kialakítású a különböző magasságú burkolatok lezárását és szegélyezését is megoldó, és öntapadóan az aljzatra rögzíthető végzáró idom, amelyhez a szőnyegpadlót szorosan és pontosan élre szabva lehet hézagmentesen illeszteni. Öntapadó kivitelben beszerezhetők olyan szint kiegyenlítő idomok is, amelyek nagyobb szintkülönbségek áthidalását is lehetővé teszik. Ezeket főként a parketták, vagy járólapok felületére kell felerősíteni, miután pl. a szőnyegpadlót e mellé illesztve már leragasztottuk. Az idom felragasztásakor annak lenyúló pereme a szőnyegpadlót is leszorítja, megakadályozva ezzel annak felválását.

Az előzőktől eltérő kialakításúak az ún. rápattintós kivitelű szegélyidomok. Ezeknél a minden esetben az aljzatra kell erősíteni a felső lezáró idom rögzítését biztosító elemet, amelyek széles talpa a burkolóanyag alá kerül, és a burkolati paneleket, lapokat a hornyolt lefogó résztől mindkét oldalon 5-6 mm hézagot hagyva kell leerősíteni. Ezek között van csekély padlóbeli szintkülönbségeket is áthidaló takarólemez, ám nagyobb szintkülönbségek esetén ferdén lefutó szárú takaróidomokat kell alkalmazni. Főként parketták, járólapok és padlószőnyegből kialakított burkolati kombinációk esetén hasznosak. A ilyen takaróléceknél a padlószőnyeget érintőlegesen beszabva, vagy a vékonyabbakat akár a takaróléc széle alá szorítva is az áthidaló idomhoz csatlakoztathatjuk.
Végül a szalagparketták, vagy laminált padlók szegélyezését korrektül megoldó bepattintható szegélyre hívnánk fel a figyelmet. Az ún. úsztatott padlóburkolatoknál a térfogatváltozás miatt a falak mentén dilatációs hézagot kell hagyni, amit a falra erősített szegélylécekkel szokás lefedni. Helyette azonban célszerűbb bepattintható véglezáró szegélyeket alkalmazni, amelyeknek a felfogó elemét az aljzatra kell erősíteni, és a rápattintható fedőidommal könnyűszerrel, szinte szintben lefedhetők a padlóburkolat fal melletti dilatációs hézagai. E fedőlécek kialakításuknál fogva szorosan a falhoz is simulnak, feltéve, ha annak síkját követve történik a fogadóidomok aljzatra erősítése.
A szegélyidomok sarokcsatlakozását természetesen mindenkor pontosan a szükséges szögben ferdén összevágva kell egymáshoz illeszteni. Az idomok alumínium ötvözetből készültek, felületük esetenként különféle nagy kopásállóságú bevonatokkal kezelt. Leszabáskor, összeillesztéskor ezért a vágást karcmentesen kell elvégezni, és a felületüket beszereléskor is óvni kell a durva sérülésektől.