Változások az ingatlanszektorban

2010-03-08 17:56:26 |

Az elmúlt másfél évben óriási változások következtek be az ingatlanok forgalmában. A hitelfeltételek szigorítása főként a gépjárművek, és az ingatlanok kereskedelmét csökkentette le drasztikusan. Változik az illeték, néhány hónapja pedig a büntető törvénykönyvben is változások történtek, így a magántulajdon védelme talán mostantól erősebb lábakon áll majd. De január 1-től újabb változások is lesznek.

Csökken az illeték

A gazdasági visszaesés az élet minden területén csökkentette a forgalmat az alapvető élelmiszer-kereskedelemtől kezdve a legnagyobb értékű dolgokig. A legjobban a nagy értékű és luxuscikkek forgalma sínyli meg a visszaesést. Mivel az elmúlt években az ingatlanok és gépjárművek adásvétele nagyrészt valamilyen hitelfinanszírozással valósult meg hazánkban, e hitelek kihelyezésének szigorítása óriási visszaesést hozott ezen a piacon.
Ennek mérséklésére az országgyűlés változtatásokat fogadott el: 2010. januárjától csökkennek a vagyonszerzési illetékek. Eddig 4 millió forintig 2 százalék illetéket kellett fizetni lakásvásárlás esetén, ami továbbra is változatlan marad. A 4 millió forint feletti részt eddig 6 százalékos illeték terhelte, ez viszont 4 százalékra mérséklődik. A legnagyobb változás a hétvégi házas és üzleti ingatlanok esetén lesz a mostani 10 százalékról ugyancsak 4 százalékra csökken az illeték nagysága. Ha tehát valaki 10 millióért vásárolt 2009-ben egy nyaralót, akkor 1 millió forint vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezik. A befizetendő illeték 2010-től már "csak" 400 000 forint lesz.
Szakértők szerint ez az intézkedés könnyebbséget hoz azoknak, akik ingatlant vásárolnak 2010-ben, ám a problémát nem oldja meg, hiszen ettől még több pénze nem lesz az embereknek, hitelhez sem jutnak egyszerűbben (ami a felelőtlenül felvett és bedőlt hitelszerződések számát látva, nem biztos hogy baj). Az ingatlanpiac ettől valószínűleg nem kap új erőre, de aki vásárol, az most egy jobban jár.

A magántulajdon szentebb lett

220 voltos áramot augusztus óta sem szabad a kerítésbe vezetni, de a magánterületen belül már olyan áram vezethető a kerítésbe, és egyéb tereptárgyakba, melyek emberi élet kioltására alkalmatlan, csak sérülést okoz. Bár a tolvaj sérülésének megelőzésére is mindent meg kell tenni, azaz annak tényét, hogy a területen áramütés érheti, vagy csapdába eshet, jól láthatóan ki kell táblázni. Mindez csak olyan helyen alkalmazható, ahol a magánterület szabályosan körbe van kerítve, hagyományos kerítéssel. Tehát csak azt érheti áramütés, aki átmászik a magántulajdont védő kerítésen, mert csak ezen belül lehet kialakítani ezt az újfajta védelmi rendszert. Várhatóan hamarosan a kereskedelmi forgalomban is megjelennek majd a tolvajok ellen használható villanypásztorok, és csapdák.
A Btk. más ponton is módosult 2009. végén, illetve 2010. elején. Nem büntethető immár, aki jogos önvédelem esetén ijedtségből vagy felindulásból a támadóval szemben a kelleténél hevesebben lép fel. Eddig, ha valaki betörőt fogott a házában, és az késsel hadonászott, nem lehetett vasvillával nekimenni, mert a törvény szerint ez az önvédelem jogos volt ugyan, de eltúlzott a támadáshoz viszonyítva.
Ezt az életszerűtlen szabályt most megváltoztatták, mert az mégse járja, hogy az áldozatnak kelljen gondolkodni; mit engedhet meg a támadójával szemben, amiért nem büntetik majd meg. Augusztus közepe óta már nem büntethető az, aki a támadás elhárításakor az ellentámadás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi, egyúttal a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Ezek a változások mindenképpen egybecsengenek a közvélemény elvárásaival.

Januártól örvendetes, bár egyelőre kétséges eredményességű változás, hogy a 20 000 forintos értékhatárt meg nem haladó károkozás, lopás, rongálás esetén is eljárást kell indítania a rendőrségnek. Eddig a tolvajok többségének jó kibúvót szolgáltatott, hogy a 20 000 forint alatti értékben elkövetet lopás stb. nem számított bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, ezért a települési jegyzőhöz került az ügy, tehát gyakorlatilag megúszta a tettes, még ha ismertté is vált a személye.
2010. elejétől azonban már ezen összeghatár alatti kár esetén is nyomoznia kell a rendőrségnek. Maga a szabály megváltoztatása dícséretes, ám kérdés, hogy a létszámhiánnyal küzdő és nem túl motivált rendőrség hogyan és milyen eredményességgel indul majd neki egy 10-12 ezer forint értékben elkövetett lopás tettesét felkutatni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mobilházak Magyarországon

Néhány óra alatt kész otthon, ingatlanadó, építési engedély ésegyéb kötelezettségek nélkül? Amobilházakat nem csak nyaralónak vagy kiállítási pavilonnak, hanem lakóháznak is használhatjuk...


Mi maradt a lakástámogatásokból?

Nincs rajta mit szépíteni: hazánkban a lakástámogatások rendszere elvérezni látszik. Gyakran már egy élet munkája sem elegendő ahhoz, hogy valaki lakáshoz jusson, és azok a könnyítések, amelyek...