Növényeink téli betegségei

Azok a szobanövények, melyek télen-nyáron a lakásban vannak, kevésbé érzik meg a téli időszakot, hiszen a körülmények közül csak a fénymennyiség változik ilyenkor. A komolyabb veszély főleg azokra a nagyobb méretű dézsás növényekre leselkedik, melyeket nyáron a kertben tartanunk, télen pedig kénytelenek vagyunk akár sötét, de fagymentes helyre vinni őket, és ott tárolni tavaszig. E növények életében ez egy sokkal drasztikusabb változás, a pihenőidőszak egy kényszer annak átvészelésére, amíg a szabadban visszaállnak azok a környezeti tényező-értékek, melyek eredeti hazájukban is vannak.

Gombák és baktériumok

A fuzáriumos hervadáskor a növény levelei lankadnak, majd elszáradnak. A levéltöveknél és a húsosabb részeken lágyrothadás indul meg, ha ez eléri a gyökérnyak környékét, akkor a növény kidől. A rothadó részeken esetenként a gomba vattaszerű fehér vékony fonalait is láthatjuk, olykor a kórokozók narancssárga konídiumtartói is megjelennek. Ez egy talajlakó gomba, amit a növénnyel, vagy a talajjal is behurcolhatunk. Gyors lefolyású betegség, ezért érdemes telelő növényeink állapotát rendszeresen figyelni, és ha ilyen tüneteket észlelünk, akkor a beteg növényeket mielőbb különítsük el a többitől. A beteg növények megsemmisítendők, a körülötte levő tüneteket még nem mutató egyedek talaját benomil és fanát-metil hatóanyagú gombaölő-szeres vízzel öntözzük meg. Ne legyen ilyenkor több virágcserépnek egy alátéttálja!

A xanthomonaszos betegség a leveleken képződő, eleinte vízzel átitatott hólyagokból ismerhető föl. A foltok esetenként redőzöttek, és rajtuk filmszerű baktérium-bevonat csillog a tünetek kezdeti stádiumában. A foltok ezután növekedni kezdenek, majd a levélnyelek és a szár is elrothad. A kórokozó baktérium öntözéssel terjed, azaz vízcseppel egyik növényről a másikra. A nyirkos és állott levegőjű helyiségek kedveznek különösen e kór terjedésének. Fellépésekor csökkentsük a páratartalmat, szellőztessünk gyakrabban, és ha a növények túl zsúfoltan, túl közel állnak egymáshoz, akkor állítsuk ritkábbra a cserepeket. Bordói lével permetezve az állományt, megállíthatjuk a betegség terjedését. A kórokozó az öntözővíz közvetítésén kívül metszőollóval is gyorsan terjed, gyanús állomány metszésekor réz-szulfát oldatba mártsuk alkalmanként az ollót, így fertőtlenítve azt.

Rovarok és puhatestűek

A tripsz egy nagyon kisméretű, mindössze 1 mm-es rovarkártevő, melyet gyakorta észre sem veszünk növényeinken, inkább kártételéből következtethetünk jelenlétére. Szívókártétele nyomán a leveleken sárgás foltok keletkeznek. Nagyon erős fertőzés esetén a növény fejlődése leáll, sárgul, barnul, végül elpusztul. Dimetoát, vagy diklórfosz tartalmú szerekkel, permetezéssel védekezhetünk ellene.

A takácsatka jelenlétét a levél felszínén apró sárga szívásfoltok jelzik, melyek egyre nagyobb teret hódítanak el a levéllemezen. A fonák részeken szövedék és porszemcse lerakódás-szerű képletek láthatóak. Háromhetente ismétlődő permetezési programmal, melyet klórpropilát, dienoklór vagy metomil hatóanyagok valamelyikével végzünk, biztos hatást érhetünk el.

A pajzstetűknek többféle változatuk van, általában rejtett helyen a levelek fonáki részén és a levélnyélen, valamint a szár hajtáscsúcs közeli részén tanyáznak, és szívogatják a növény nedveit. Kártételük hatására a növény növekedése lelassul (ez ugye nem érvényes a telelő növényekre), fejlődése elmarad az egészségestől. Sajnos ezt ebben a szezonban nem tapasztalhatjuk, így célravezetőbb, ha egyéb tüneteket keresünk.
Az alsóbb leveleken mézharmat, azon pedig korompenész bevonat képződhet, ami mindenképp valamilyen levéltetű vagy pajzstetű kártételre utal. De a pajzstetveket sem nehéz észrevenni, főleg ha már többen vannak. Egy-két példány esetén káliszappanos lemosással távolíthatjuk el e kártevőket, elszaporodásuk esetén pedig a dimetoát, malation, metomil vagy fention hatóanyag tartalmú szerrel permetezzünk.

A csigák, meztelen csigák is jelentős kártételt tudnak okozni, főleg a pincében teleltetett mediterrán növényeink esetén. Magát a probléma okozóját könnyű megtalálni, mert elég nagy és nem is túl gyors. A levelek szélének rágása, a levéllemez hámozgatása, mind csigakártételre utal. A csigák jelenlétét a keresztül-kasul húzott gyöngyházfényű nyálkaréteg is jelzi.
Metaldehid tartalmú vegyszerrel irthatjuk a csigákat, de egy-két példány esetén nem érdemes vegyszerezni, a félbe vágott és kihelyezett burgonya is jó csalétek, így összeszedhetjük a betolakodókat.

A koktél is hatásos lehet

Ha nincs időnk rendszeresen növényeink leveleit vizsgálgatni, akkor a koktélos permetezési program lehet a megoldás. Ekkor összeírjuk, hogy milyen kórokozók és kártevők szoktak jelentkezni a téli időszakban a szükségpihenőjüket töltő növényeinken, melyek között általában a baktériumos és gombás betegségekkel, valamint rovarkártevőkkel számolhatunk. Olyan szisztemikus, azaz felszívódó szereket kell beszerezzünk e három csoport képviselői ellen, melyek keverhetők egymással. A bekevert szert - mindent egy csapásra elv alapján - egy menetben juttatjuk ki a növényre és talajára egyaránt. Egy ilyen kezeléssel, megfelelő szellőztetés mellett, 4-6 hétre védettek lesznek a növények.
Természetesen vegyszeres permetezést szobanövényeken ne végezzünk, csak a külön helyiségben telelőket kezeljük ily módon. Ha szobanövény betegszik meg, akkor azt vigyük a kazánházba, garázsba, ott permetezzük le, és csak a munkaegészségügyi várakozási idő letelte után helyezzük vissza a lakószobába.