Néhány évvel ezelőtt az IP kamerák – magas áruk miatt – csupán a tehetősebb vásárlók számára voltak elérhetők, de mára – hála a technika szakadatlan fejlődésének – már a költségérzékenyebb felhasználók is bátran gondolkodhatnak ilyen rendszerekben.
Az IP kamera – a hagyományos biztonsági kamerákkal szemben – közvetlenül a routeredhez csatlakozik (a megszokott, hagyományos számítógép-hálózati kábellel, vagy vezeték nélküli WiFi kapcsolattal), és használatához nincs szükség folyamatosan egy számítógépet vagy egy video rögzítőt üzemeltetned, mivel önmagában is egy teljes értékű hálózati eszköz, melynek saját IP címe és weboldala van, amire bárhonnan be tudsz jelentkezni.
„Rendkívül sok helyzetben lehet használni az IP kamerákat” – magyarázza a vásárlóik tájékoztatására és támogatására is nagy hangsúlyt fektető Cameradepo vezetője. „Vannak ügyfeleink, akik az újszülöttüket szeretnék szemmel tartani ilyen módon, mások irodák között, a kollégáikkal tartják a kapcsolatot egy hangátvitelre is képes modellel, de az is előfordult, hogy egy nagyfelbontású kamera segítségével a család szeretett volna biztos lenni abban, hogy az idős nagymama helyesen készítette össze a gyógyszereit.”
Az IP kamerák telepítése is egyszerűbb, mint régebbi, analóg társaiké és a beüzemelésük is sokat egyszerűsödött az elmúlt években.
„Mi rengeteg jól érthető beüzemelési leírással segítjük vásárlóinkat, de ennek ellenére természetesen azért előfordul, hogy elakad valaki egy ponton. Ilyenkor jön jól a dedikált ügyfélszolgálatunk, ahol a témában rutinos kollégánk akár eseti távsegítséggel az ügyfél gépére belépve végzi el a szükséges lépéseket, természetesen ingyen” – mondja a szakember. Segítségével a következőkben átvesszük a legalapvetőbb tudnivalókat, melyeket tapasztalataik szerint a vásárlás előtt állóknak tudni érdemes.
Látószög
A kamerarendszer összeállításakor először érdemes végiggondolnod, hogy milyen pozícióba milyen tulajdonságokkal rendelkező kamerát szeretnél. Az első, amit tisztáznod érdemes a látószög. A legegyszerűbb– és leggyakrabban teljesen elégséges – megoldást a fix látószögű kamerák jelentik, melyek jellemzően 50-60 fokos látószöggel bírnak. Ide kapcsolódik, hogy léteznek motorosan forgatható IP kamerák is, amelyek esetében a nézet irányát a felhasználói felületükről – akár távolról is – tetszőlegesen forgatni tudod.
A következő megoldás a varifokális kamera, melynek látószögét és fókuszát a felszereléskor két csavar segítségével kézzel beállíthatod, így egészen szűk vagy egészen tág látószög tartományokat is ki tudsz velük alakítani. A legösszetettebb megoldás a zoom, ami a látószög motorral-, a felhasználói felületről történő beállítást teszi lehetővé, és a fókuszt automatikusan állítja be hozzá.
Gyakori félreértés, hogy a legegyszerűbb minden esetben minél nagyobb látószögű kamerát használni. Ez azért nem állja meg a helyét, mert minden kamera egy bizonyos mennyiségű képpontot képes leképezni az általa megfigyelt térből, ezért a felhasználó érdeke az, hogy ezek a képpontok minél pontosabban a ténylegesen megfigyelendő területen belülre essenek, nincs értelme olyan részekre pazarolnod őket, amikre valójában nem vagy kíváncsi.
Felbontás
A felbontás ebben az esetben azt jelenti, hogy az IP kamera a valóság végtelen részletgazdagságát egy adott időpillanatban hány képpontra egyszerűsítve ábrázolja. Minél nagyobb a képpontok száma, annál részletgazdagabb a kép.
A felbontást a kép két élén található képpontok számának szorzatával szoktuk megadni, vagy meghatározzuk, hogy így összesen hány millió képpontot kapunk. Az IP kameráknál ma jellemző képfelbontások a követekezők:
640x480 – 0.3 megapixel
1280x720 – 1 megapixel (ezt nevezik HD readynek is)
1280x1024 – 1.3 megapixel
1920x1080 – 2 megapixel (ezt nevezik Full HD-nek is)
2048x1536 – 3 megapixel
Rögzítés
Minden IP kamera képét rögzítheted a PC-dre a gyártó által mellékelt windows-os szoftver segítségével (ezeket CMS = Camera Management Software-eknek hívjuk). Ezen felül számos kamera rendelkezik memóriakártya foglalattal, ezek a modellek képesek a beillesztett memóriakártyára is rögzíteni.
A legrobosztusabb megoldás azonban a dedikált videorögzítő (NVR = Network Video Recorder) használata, mely kinézetre egy videomagnóhoz hasonló eszköz, amiben a számítógépekben is használt merevlemezre (winchesterre) kerül rögzítésre a csatlakoztatott kamerákból származó mozgókép. Ennek a megoldásnak a másik nagy előnye, hogy a rögzítő fizikailag a kameráktól távoli helyen is elhelyezésre kerülhet, így egy esetleges rossz-szándékú személy nem tud a rögzített anyagban adatvesztést okozni.
Mozgásérzékelés
Az IP kamerák az általad beállított érzékenységnek megfelelő mozgás esetén képesek önállóan különböző akciókat végrehajtani, például az email címedre álló- vagy mozgóképet küldeni a mozgást kiváltó jelenetről, vagy azt egy távoli számítógépre feltölteni. A memóriakártyás modellek képesek a jelenetet a memóriakártyájukra menteni, a riasztó-kimenetes típusok pedig a riasztóra is képesek jelet küldeni ebben az esetben. Néhány modell képes hang érzékelése esetén is minderre.
Éjjellátás
A legtöbb IP kamera rendelkezik egy fényérzékelő szenzorral, így ha úgy találja, hogy nincs elég fény a megfigyelendő területen, akkor bekapcsolja a kamerába épített infra ledeket, melyek segítségével sötétben is képes szürkeárnyalatos képet biztosítani. Az egyes kamerák közt nagy eltérés van az így bevilágítható terület mérete tekintetében. Az egyszerűbb beltéri modellek jellemzően csak pár métert képesek bevilágítani, míg a nagyobb kültéri modellek sok tíz méterig is ellátnak éjszaka.