Hangszigetelő gipszkartonos szerkezetek

2014-09-22 11:17:57 | Módosítva: 2014-09-22 11:33:02

A szárazépítési technológia ma már teljesen megszokott kivitelezési módszer. A lakó­épületekben és ott is főként a tetőtér-beépítések szerkezeti elemeként, vagy nagyobb helyiségek leválasztásakor alkalmazzák egyre gyakrabban. E közben viszonylag kevesebb figyelmet fordítanak az akusztikai követelményeknek megfelelőbb, ideálisabb anyagok kiválasztására, és a szerkezeti felépítés kialakítására. Pedig az áthallások tekintetében előnyösebb szerkezetek építhetők meg a különböző összetételű gipszkarton anyagok, és egyéb segédanyagok megfelelő és szakszerű beépítésével.


Léghangok, lépéshangok

Az ilyen szerkezetek készítésekor egyrészt a léghangok elnyelését, és ezen kívül a zavaró lépéshangok terjedésének a csökkentését kell megteremteni. Ezt pedig csak úgy lehetséges, hogy az egyes épületelemeket rezgéseket elnyelő anyagokkal egymástól elszigeteljük.

Elsődlegesen a gipszkarton váz elemeit öntapadó szivacsos alátétszalagokra fektetve kell felerősíteni. Ezzel jelentősen csökkenthető a falazatok közötti hanghidak kialakulása. A CW profilokból készített acél idomos vázszerkezet merevsége is jelentősen hozzájárul – főként a magas hangok tartományában – a jobb hangszigeteléshez. A faváz már kevésbé alkalmas erre célra. Ez a hatás növelhető, ha a bordaváz rugalmasabb, hangelnyelőbb MW változatából épül fel, vagy a váz megkettőzve kerül kialakításra, természetesen a köztes szigetelőanyag vastagságának a megnövelésével együtt. Így megközelíthetők a 250-300 kg/m2 tömegű falak hangszigetelési jellemzői. Tovább fokozhatjuk az épülő falak hanggátlását, amennyiben a függőlegesen elhelyezett CW profilok oldalára – a gipszkartonok felcsavarozása előtt – csatlakozó szivacscsíkot ragasztunk. Így elérhető, hogy a válaszfal léghang-gátlási értéke 1-2 dB-lel megnőjön.

Az építőanyagok hangszigetelő tulajdonsága annál jobb, minél nagyobb az anyag tömege és sűrűsége, minél porózusabb a szerkezete, és több rétegből kerül a fedés kialakításra. Erre a különféle anyagszerkezetű speciális összetételű gipszkarton lapok – pl. a nagyobb testsűrűségű, cementkötésű, vagy kiegészítőkkel feljavított gipszkarton lapok – a legalkalmasabbak, de főként több rétegben alkalmazva. Természetesen a váz közé beépítendő szálas szigetelőanyag milyenségének a megválasztása sem lényegtelen, továbbá egyéb segédanyaggal is jelentős áthallási csillapítás érhető el.


A fedéshez használt különféle csillapító hatású burkolótáblákat több rétegben célszerű használni, mégpedig kellő átlapolással, és közéjük esetlegesen csillapító hatású viszkoelasztikus gél felterítésével. Ebből az anyagból elég 1 m2-re 1 tubus tartalmát kígyóvonalban szétteríteni a megfelelő csillapítás eléréséhez. A képlékeny, kartusból kinyomható anyag jelentősen csillapítja a különféle frekvenciájú hangok terjedését. Nem szükséges a külső réteget alkotó fedőlemezeket teljes felületükön ezzel az anyaggal bevonni, mert a hátoldalukra sűrűn kinyomott gél a felcsavarozást követően nagyjából egyenletesen szétnyomódik, és ez a viszonylagosan vékony elasztikus réteg is nagyon hatásosan gátolja a lég- és egyéb hangok továbbterjedését.


A hanghidak kialakulását pedig a gipszkarton lapok és a falazat között kb. 0,6-1 cm hézagok kialakításával kell a minimumra csökkenteni. Ezeket a falazó anyagok közötti réseket a lapok felcsavarozása után majd elasztikus és rezgéscsillapító hatású tömítőanyaggal kell kitölteni.

A lényeg az, hogy kimondottan hangszigetelésre alkalmas és több rétegben a vázra erősített speciális gipszkarton lapos fedés alkossa a falazatot, mégpedig kötésben felerősítve. A külső fedőlapok lehetnek akár más gyártmányú, felületükön kikészítettek is, az a fontos, hogy minél több réteg alkossa a falazat burkolatát.


A már meglevő falak akusztikai korrekciójánál alkalmazhatók a gipsszel felragasztott gipszkarton lemezek, előtéthéj- és előtétfalak is. Ám e célra csak olyan lemezek használhatók, amelyekre már gyárilag 2-3-5 cm-es kőzetgyapot kasírozást dolgoztak fel. Ezekkel az alapszerkezet egyéb tulajdonságaitól függően akár 10 dB-es hanggátlás is elérhető. Az előtéthéj, vagy a falhoz erősített vázú előtétfal ugyan jelentősebb térvesztéssel jár, azonban az előbbieknél jelentősen hatásosabb hangszigetelő szerkezet. Ezeknél is a jobb hatásfok érdekében előnyös a több rétegű és minél nagyobb felülettömegű fedés kialakítása, amely jelentősebb hanggátlást biztosít.

Az ilyen munkákhoz azonban nagyon ajánlott megfelelő szakember tanácsait is figyelembe venni, különben a kialakított gipszkartonos falszerkezet nem fogja teljesíteni az elvárásoknak megfelelő áthallási értéket.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lépéshang-gátlás

A födémek testhangterjedéseit összefoglalva lépéshangkeltésnek nevezzük, dacára annak, hogy ez nemcsak az emberek lépéseitől ered. A lépéshang-gátlás a födémen való járásból, koppanásból származó...


Hő- és hangszigetelés szarufák között és alatt

Ennél a szerkezeti kialakításnál a szigetelőanyagot két rétegben helyezzük el – az első réteget a szarufák közeibe, a második réteget pedig a szarufák alá. A szarufa közöket kitöltjük...