Eltűnhetnek a sivatagok

Bolygónk szárazföldjeinek 33 százalékát eleve sivatagok borítják. Ez már évezredek óta kihívást jelent az ilyen területeken élők számára, így Afrikában és a Közel-Keleten is temérdek olyan állam van, amely az évek során igyekezett megoldást találni a sivatagok kizöldítésére. A HyveGeo technológiájának kulcsfontosságú összetevője a biochar, azaz bioszén, egy szénben gazdag, faszénhez hasonló anyag, amelyet biomassza pirolízisével állítanak elő – vagyis alacsony oxigénszint mellett égetnek el szerves hulladékot, főként mezőgazdasági hulladékot.

Kísérleti üzemük eddig 200 tonna biochar előállításával 800 tonna hulladékot tüntetett el a szeméttelepekről, azonban a 2026-ra tervezett első kereskedelmi létesítményük évente már 40 ezer tonna biomassza feldolgozására lesz képes a terveik szerint. A bioszén egyik előnye, hogy szén-dioxidot köt meg a légkörből, így a vállalat karbonkrediteket értékesít, lehetőséget kínálva más cégeknek is szénlábnyomuk csökkentésére. A biochar azonban önmagában nem elegendő: ha pusztán sivatagi homokba keverik az anyagot, az nem segít a talaj újjáélesztésében. Itt kerülnek képbe a mikroalgák. A mikroalgák ugyanis fotoszintézissel oxigént termelnek, és szén-dioxidot vonnak ki a levegőből.

Az utóbbi években egyre többen használják emiatt ezeket szénmegkötésre – például a Brilliant Planet nevű cég a marokkói Szahara peremén termeszt mikroalgát, hogy aztán azt elássa. A HyveGeo először bioszén előállítására akarta használni az algákat, ám rájöttek, hogy ez olyan lenne, mintha „sáfrányt termesztenének, majd elégetnék”. Ehelyett egy biogyár-koncepcióval dolgoznak: az algákból bioaktív vegyületeket vonnak ki, amelyek természetes trágyaként és növényserkentőként (biostimulánsként) is funkcionálnak. Ezeket a biocharhoz keverik, így növelve a termőföld minőségét.

A vállalat szerint a technológia képes a talajképződés többéves folyamatát akár egy hónapra lerövidíteni, ami hatalmas áttörést jelenthet a sivatagok mezőgazdasági hasznosításában.

forrás: index