Mini hajtómű műholdakhoz

CubeSat szabványú, MaSat1

Pár hónappal ezelőtt a CubeSat szabványú, MaSat1 elnevezésű, első magyar műhold sikeresen megkezdte működését a világűrben. A relatív alacsony építési és felbocsátási költségek miatt egyre többen foglalkoznak un. pikoműholdak fejlesztésével. Ezek meghatározott méretű (a MaSat esetében 10x10x10 cm-es eszközök), melyek elsősorban oktatási, kutatási, meteorológiai célt láthatnak el.

A műholdak orientációját – azaz, hogy melyik oldala forduljon a Föld irányába – időnként módosítani kell, ugyanígy korrekcióra szorul időről-időre a berendezés pályája is. Mivel egészen kevés, néhány Watt teljesíményű napelemek foglalnak helyet rajtuk, szükséges, hogy a hajtóművek is minél kevesebb energiát fogyasszanak. Erre lehet megoldás Paulo Lozano, MIT-s kutató találmánya, melyhez az ötletet a természetből nyerte. A növények vízfelvétele a kapilláris hatáson alapul.

Ez azt jelenti, hogy viszonylag nagy pórusokon keresztül veszi fel a vizet a gyökere révén, mely egyre kisebb és kisebb pórusokon jut el a törzsön keresztül az ágakig, majd a levelekig, ahol elpárolog és vízgőz lesz belőle. Lozano találmánya sok rétegből épül fel, mely sós oldatot hajt át magán, egészen a külső felületig, ahol apró csúcsokon keresztül eltávozik. A tesztek során arannyal bevont lapkákat használtak, ezekre feszültséget kapcsolva, a kiáramló sós oldat ionjai apró rakétaként, hajtóműként üzemeltek.

A tesztek szerint 500 darab csúccsal 50 mikronewton erő fejthető ki, ami földi körülmények között mindössze egy papírlap mozgatására lehet elegendő, de súlytalanságban már egy kilogramm tömegű eszköz is mozgatható segítségével. A lapkára kapcsolt feszültség nagyságával változtatható a kiáramló ionok „hajtóereje” is, amivel pontos mozgás érhető el.

(forrás: http://web.mit.edu/newsoffice/2012/microthrusters-could-propel-small-satellites-0817.html)