%20300index.jpg "Ezermester 2024. TÉLi lapszám")
Mik azok a karbonforintok?
Az EU széndioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere 2005 óta kötelezi az EU iparvállalatait és energiatermelőit arra, hogy szén-dioxid kibocsátásaikat számon tartsák, jelentsék, és éves széndioxid-kibocsátásukat ún. kibocsátási egységekkel, más néven kvótákkal kompenzálják. A kvótákat a tagállamok bocsátják ki, és azok szabadon adhatók-vehetők. Mivel kevesebb kvóta van, mint amennyire igény lenne, a kvótáknak piaci ára van, ami kibocsátás-csökkentésre ösztönzi a vállalatokat.
Eddig a kvótákat a tagállamok ingyen osztották ki a vállalatoknak. 2013 után azonban a kvóták kb. 50%-át egy EU-szintű központi árverés útján értékesítik. Ez az értékesítés 2020-ig garantált bevételt jelent Magyarországnak, amelynek mértékét csak a kvóták aktuális piaci ára befolyásolja. A mai árakon az éves bevétel várhatóan 30 milliárd forint lesz. Az EU előírásai miatt e karbonforintoknak legalább a felét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani.
A karbonforintok az épület-felújításban hozzák a legtöbb hasznot!
Hazai és nemzetközi kutatások igazolták, hogy a kvótabevételek leghatékonyabb elköltési módja a lakossági épület-energetikai beruházások támogatása. A beérkező karbonforintok ilyen formában történő felhasználásának nem csupán a környezeti hatásai lennének kedvezőek, a hanem ez segítené a gazdasági fellendülést, csökkentené az ország energiafüggőségét és komolyan növelné a foglalkoztatást is. Az Energiaklub tanulmánya alapján ebből a 30 milliárdból évi 70 ezer lakás felújításához lehetne 30%-os állami támogatást biztosítani. Ezzel pedig 2020-ig mintegy félmillió lakás újulhatna meg, miközben évi 35 000 munkahely keletkezne. Mivel az energiahatékonysági beruházások pénzügyileg megtérülnek, az állami támogatás mellé megfelelő konstrukciókkal banki finanszírozás biztosítható, amelynek költségei a rezsi-magtakarításból fedezhetők. Az államháztartás kiadásai pedig a fehéredő gazdaság, a megnövekedett adóbevételek miatt szintén megtérülnének. Ma már egyértelműnek tűnik: a részleges állami támogatás, banki hitelekkel párosítva teszi lehetővé a legtöbb épület felújítását, azaz a magyar karbonforintok leghatékonyabb felhasználását.
A német minta
A kvótabevételek épület-energiahatékonysági célú felhasználása megfelel más tagállamok gyakorlatának is. Németországban például a teljes kvótabevételt egy klíma- és energiaalapba helyezik, és a bevételek felét, azaz majd 1,5 milliárd eurót (!) fordítanak ebből évente az épületek energetikai korszerűsítésére. Ez az összeg nem csak abszolút értékben tekintélyt parancsoló: a német költségvetés minden 100 Euróból 50 centet költ épület-energiahatékonyságra. Ehhez képest a 30 milliárd magyar karbonforint ilyen célú felhasználása csak 20 fillért jelentene a magyar költségvetés minden 100 forintjából. Németországban ugyanis már felismerték: a legjobb energetikai beruházásokat nem az új erőművek építése, hanem az energiahatékonyság széleskörű javítása jelenti.
Mi a MEHI?
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI): az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI abból a felismerésből jött létre, hogy az energiahatékonyság növelése nemcsak mindannyiunk közös ügye, hanem sok vállalat számára üzleti érdek is. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.
Bart István
igazgató
Magyar Energiahatékonysági Intézet
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
