Fektessük épületeink energiahatékonyságába!

Mi legyen az évi 30 milliárd karbonforinttal?

2012-04-02 18:43:24 | Módosítva: 2012-04-02 18:52:31

Hazánk 2013-tól évente 30 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből. A beáramló karbonforintok elköltésének legjobb módja, ha a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be.  Túl azon, hogy hozzájárul környezetünk védelméhez, segíti gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és nem utolsó sorban jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is. Számítások szerint az éves szinten 30 milliárd forintnyi összegből 2020-ig félmillió lakás újulhatna meg, tartósan 35 000 munkahely keletkezne, miközben a megtakarított költségekből és a befolyó adókból gyorsan meg is térülne az országnak ez a befektetés.


Mik azok a karbonforintok?

Az EU széndioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere 2005 óta kötelezi az EU iparvállalatait és energiatermelőit arra, hogy szén-dioxid kibocsátásaikat számon tartsák, jelentsék, és éves széndioxid-kibocsátásukat ún. kibocsátási egységekkel, más néven kvótákkal kompenzálják.  A kvótákat a tagállamok bocsátják ki, és azok szabadon adhatók-vehetők.  Mivel kevesebb kvóta van, mint amennyire igény lenne, a kvótáknak piaci ára van, ami kibocsátás-csökkentésre ösztönzi a vállalatokat.

Eddig a kvótákat a tagállamok ingyen osztották ki a vállalatoknak. 2013 után azonban a kvóták kb. 50%-át egy EU-szintű központi árverés útján értékesítik. Ez az értékesítés 2020-ig garantált bevételt jelent Magyarországnak, amelynek mértékét csak a kvóták aktuális piaci ára befolyásolja.  A mai árakon az éves bevétel várhatóan 30 milliárd forint lesz.  Az EU előírásai miatt e karbonforintoknak legalább a felét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani.

A karbonforintok az épület-felújításban hozzák a legtöbb hasznot!

Hazai és nemzetközi kutatások igazolták, hogy a kvótabevételek leghatékonyabb elköltési módja a lakossági épület-energetikai beruházások támogatása.  A beérkező karbonforintok ilyen formában történő felhasználásának nem csupán a környezeti hatásai lennének kedvezőek, a hanem ez segítené a gazdasági fellendülést, csökkentené az ország energiafüggőségét és komolyan növelné a foglalkoztatást is. Az Energiaklub tanulmánya  alapján ebből a 30 milliárdból évi 70 ezer lakás felújításához lehetne 30%-os állami támogatást biztosítani. Ezzel pedig 2020-ig mintegy félmillió lakás újulhatna meg, miközben évi 35 000 munkahely keletkezne. Mivel az energiahatékonysági beruházások pénzügyileg megtérülnek, az állami támogatás mellé megfelelő konstrukciókkal banki finanszírozás biztosítható, amelynek költségei a rezsi-magtakarításból fedezhetők. Az államháztartás kiadásai pedig a fehéredő gazdaság, a megnövekedett adóbevételek miatt szintén megtérülnének.  Ma már egyértelműnek tűnik: a részleges állami támogatás, banki hitelekkel párosítva teszi lehetővé a legtöbb épület felújítását, azaz a magyar karbonforintok leghatékonyabb felhasználását.

A német minta

A kvótabevételek épület-energiahatékonysági célú felhasználása megfelel más tagállamok gyakorlatának is.  Németországban például a teljes kvótabevételt egy klíma- és energiaalapba helyezik, és a bevételek felét, azaz majd 1,5 milliárd eurót (!) fordítanak ebből évente az épületek energetikai korszerűsítésére.  Ez az összeg nem csak abszolút értékben tekintélyt parancsoló: a német költségvetés minden 100 Euróból 50 centet költ épület-energiahatékonyságra. Ehhez képest a 30 milliárd magyar karbonforint ilyen célú felhasználása csak 20 fillért jelentene a magyar költségvetés minden 100 forintjából. Németországban ugyanis már felismerték: a legjobb energetikai beruházásokat nem az új erőművek építése, hanem az energiahatékonyság széleskörű javítása jelenti.

Mi a MEHI?

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI): az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI abból a felismerésből jött létre, hogy az energiahatékonyság növelése nemcsak mindannyiunk közös ügye, hanem sok vállalat számára üzleti érdek is. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.

Bart István
igazgató
Magyar Energiahatékonysági Intézet

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

2012-ben 6%-kal csökkent a magyar ipar széndioxid-kibocsátása

2008 óta 23%-os a visszaesés a magyar ipari kibocsátásokban. Az EU teljes kibocsátása is csökkent, de nem annyira, mint a magyar kibocsátás.


Közel nulla energiaigényű épületek 2020-tól

A CO2 kibocsátás növekedése nem a Földet veszélyezteti – hiszen évmilliárdos története során bolygónk már több magas széndioxid koncentrációt kihevert –, hanem az emberi civilizációt - hangzott el...