Szárnyvariációk

2011-09-08 14:15:04 | Módosítva: 2018-04-18 10:33:56

A gerinctelenek közül csak az állatvilág legnépesebb osztályát adó rovarok tanultak meg repülni. Szárnyaik azonban nem csak helyváltoztatásra alkalmasak.

A földi ökoszisztéma fennmaradásában kulcsszerepet játszanak a rovarok. Az évmilliók során kifejlődött szárnyaik a repülés mellett védőpajzsként, hangkeltő eszközként, „álcahálóként” és jelzésként is szolgálnak.

A szitakötő szárnyai rögzült helyzetűek és sűrűn erezettek, ami az etológusok szerint korai szárnytípusra utal. A szárnyak eredetileg a test apró kinövései voltak csak, melyek plusz stabilitást biztosítottak az állat számára, a levegőben történő siklás közben. A rovar keringési rendszere behálózta ezeket a kinövéseket, így vált jól láthatóvá a kifejlett szárnyakon is. Bár ez a szárnytípus meglehetősen egyszerű, a szitakötők a leggyorsabb repülő rovarok, akár 50 km/h feletti sebességgel is hasíthatják a levegőt.

Szinte végtelenül változatos a szárnyak erezete. Az etológusok ezeket a mintázatokat használják egy-egy rokonság bizonyítására vagy megcáfolására. Két, hasonló faj elkülönítése nagyon gondos vizsgálatot igényel, melynek során egyaránt vizsgálják az elágazásokat és kereszteződéseket is.


Szűk helyen történő mozgáshoz összehajtható szárnyakra van szükség. A kérész (tiszavirág) is ilyennel rendelkezik


Az összetett, keresztbe-kasul erezett szárnyak a törzsfejlődés során egyre letisztultabbak, áramvonalasabbak lettek. A fátyolka szárnya sokban hasonlít a karbon korból fennmaradt fossziliákban látható szárnylenyomatokhoz.

Gyakran a legjobb védekezés a rejtőzködés, a szárnyak kiváló lehetőséget nyújtanak erre. A levélre hasonlító szárnyakkal könnyű eltűnni a lombok között.


Rejtőmintázattal is álcázhatják magukat, mint ez a brazil molyfajta.


A nagy színes foltok figyelemfelkeltőek, a fecskefarkú lepke ezt használja ki párkeresésnél.


Lehet színes, texturált, fémes, áttetsző vagy éppen fehér, lepelszerű, amilyen ezé a káposztalepkéé.


Az átlátszó szárnyak legjobb példája az üvegszárnyú lepke, ami szinte bármilyen háttér előtt észrevétlen tud maradni.


A méhek különösen fejlett szárnyakkal rendelkeznek, melyeket meglehetősen egyszerű érhálózat sző át. Apró horgok rögzítik egymáshoz az első és hátsó szárnyakat, így jelentősen megnő a felhajtóerő. Ennek köszönhető a relatív kis csapásszám, ami így is 230 körül van másodpercenként. Összehasonlításképpen egy muslica tömege mindössze 1/80-ad része a méhének, mégis 200 szárnycsapás szükséges ahhoz, hogy a levegőben tudjon maradni. A méhek további különlegessége, hogy nagy terhek szállításakor szárnyívük változtatásával képesek repülni.


A bogarak kemény szárnyai védőpajzsként működnek. A képen látható katicabogár jól ismert pöttyös takarója is csak egy védelmi vonal, repülni az alatta található szárnyakkal tud.


A vékony kitinrétegek fémes ragyogást kölcsönöznek a levélbogarak szárnyainak.

(forrás: http://www.wired.com/wiredscience)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fürdőszobai innovatív ötletek

A fürdőszoba kialakítás, felújítás gyors, tiszta és hatékony módja az évtizedek óta széles körben alkalmazott WEDI építőlemezek használata, melyek Styrofoam, extrudált polisztirol habból...


Palánták kiültetése

Tavasszal, ha elég meleg az idő, akkor el lehet kezdeni a palánták kiszoktatását. Éjszakára azonban ne hagyjuk kinn, különös áprilisban még gyakran lehetnek éjszakai fagyok. Nagyon fontos a...