Egy előrejelzés meteorológiai háttere

Az időjárási helyzet nagyban meghatározza, milyen hosszú időtávra lehet megbízható előrejelzést készíteni. Számos időjárási esemény van, aminek a pontos bekövetkezési helyét és idejét még a legfejlettebb előrejelzési modellekkel sem lehet mindig sikeresen előre jelezni. Ezekben az esetekben valószínűségi prognózisok kiadása szükséges, azaz meteorológus szakember több modellkísérlet eredményét együttesen tekintve valószínűségek megadásával számszerűsíti az előrejelzés bizonytalanságát. A valószínűségek értelmezése igényli, hogy az információ felhasználója aktívan részt vegyen a saját döntése meghozatalában, és átgondolja, számára milyen valószínűség esetén milyen döntési forgatókönyvek mellett „éri meg” letennie a voksát. A döntés esetenként eltérő, hiszen különböző helyzetekben más szempontok értékelődnek fel, és gyakran már alacsony valószínűség mellett is érdemes az esemény bekövetkezésére felkészülni.

    Augusztus második felének időjárás-előrejelzéseit hazánkban minden évben kiemelt figyelem kíséri. Ennek oka, hogy az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen országszerte számos szabadtéri rendezvényt tartanak. Ezek „megkoronázása” a Budapesten 21 órakor kezdődő nagyszabású tűzijáték, ami számos látogatót vonz a fővárosból és vidékről egyaránt. Az ünnep biztonságos lebonyolításáért 2007 óta egy operatív törzs felel, melynek feladata, hogy az időjárási, a szervezési és egyéb körülményeket mérlegelve akár az utolsó pillanatban is döntsön egy-egy rendezvény megtartásáról. 2022-ben az operatív törzs a 12 órakor kezdődő ülésén az akkor rendelkezésre álló információk birtokában hozta meg döntését a budapesti tűzijáték elhalasztásáról.

A tavalyi augusztus 20-i időjárási helyzetet egy markánsabb lefűződő magassági örvény határozta meg, amely centrumával tőlünk délnyugatra (Horvátország, Szlovénia, Ausztria térségében) helyezkedett el. Az örvény előoldalán alacsonyabb szinteken délkeleties, keleties áramlással meleg-nedves levegő áramlását vártuk az ország fölé, miközben középszinteken markáns légáramlást valószínűsített az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) aznap indított nagyfelbontású előrejelzése.

    A zivatarhoz szükséges légköri hozzávalók tehát rendelkezésre álltak (többek között Budapest térségére is): légköri instabilitás, elegendő nedvesség és kellően erős nyomásemelkedés. A fő veszélyforrást a magas nedvességtartalom, és a nem túl nagy áthelyeződési sebesség miatt a felhőszakadás jelentette (nagyobb szemű jég és erős szélvihar kialakulását kevésbé támogatták a várt körülmények).

    A középtávú előrejelzéseket adó globális modellfuttatásokon kívül az OMSZ előrejelzői többféle korlátos tartományú rövidtávú modellfuttatást is használnak a munkájuk során. A modellel 3-óránként futtatnak friss előrejelzéseket a lehető legtöbb lokális mérés felhasználásával. 17-e előtt még csak néhol, ezt követően viszont már többfelé komoly zivatarokat prognosztizáltak 20-ra, Budapestre pedig a tűzijáték tervezett időpontjában 80-90% eséllyel csapadékot és zivatart.

2022 augusztusának második felében egy hosszan tartó száraz időszak ért véget, amikor egy csapadékot hozó frontrendszer haladt át a kontinens középső részén. A különböző globális modellek középtávú előrejelzései augusztus 17-étől egyöntetűen nagymennyiségű csapadékkal járó intenzív konvektív események bekövetkezését valószínűsítették hazánkban 20-ára, és még az aznap reggeli globális és regionális modell-előrejelzések is egyértelműenezt a forgatókönyvet támogatták. A 20-án délelőtt felbocsátott rendkívüli rádiószonda illetve a környező felszállások adatai ugyan már a korábbi előrejelzésektől eltérő képet mutattak, ez a hatás viszont csak később futott át a teljes előrejelzési láncon: a globális modellek 6 UTC-kor készülő előrejelzései, illetve az ezeken alapuló 12 UTC-kor induló regionális előrejelzések lényegesen kevesebb csapadékot jeleztek előre, mint korábbi társaik. Ezek az előrejelzési információk kora délután álltak az előrejelző szakemberek rendelkezésére.

Az operatív törzs 12 órás üléséig elkészült rövidtávú prognózis már nem tudott igazodni ehhez a drasztikus változáshoz, az ultrarövidtávú előrejelzések – melyek főként a folyamatosan beérkező friss mérésekre támaszkodtak – viszont a nap folyamán végig megfelelően kezelték a helyzet alakulását. A meteorológusok a szakma szabályai szerint jártak el, és nem követtek el hibát.