Sodronykötél (drótkötél)

Milyen területeken alkalmazzák elsősorban a sodronyokat?

• Fakitermeléseknél használatos sodronykötelek,
• Kőbányákban használatos sodronykötelek,
• Sodronykötelek a hajózáshoz,
• Munkagépek sodronykötelei,
• Felvonó sodronykötelek,
• Halász sodronykötelek,
• Emeléstechnikában,
• stb.

Fajtái a sodrás technológiája szerint:

Egyszer sodrott kötél (pl.: DIN-3052, 3053), amikor a huzalok vagy elemi szálak egy acélmag vagy kenderbetét köré egy vagy több rétegben helyezkednek el. A sodrott rétegek lehetnek azonos, vagy váltakozva ellenkező sodrásirányúak.

Kétszer sodrott kötél (pl.:DIN- 3054, 3055, 3060). Elemi szálait először pászmává, majd a pászmákat kötéllé sodorják. A pászma egy huzalnyaláb, amelyben a huzalok egy vagy több sorban helyezkednek el.

A kétszer sodrott kötél lehet:

Hosszsodrású, ha a pászma sodrása a kötélben és a huzal sodrása a pászmában egyező irányú. Az ilyen kötél hajlékony, de erősen vetődik, hurokképzésre hajlamos, és terhelve nagymértékben forog. Inkább olyan kötélként használható, amelynek a két vége szorosan le van fogva.

Keresztsodrású, ha a pászma sodrása a kötélben és a huzal sodrása a pászmában ellentétes irányú. Az ilyen kötél csak kismértékben vetődik, kevésbé forog és merevebb. Darukon csaknem kivétel nélkül keresztsodrású kötelet használnak.

Pászmaspirális (forgásmentes) kötél, a pászmákból egymás fölé sodort rétegek váltakozva kereszt- és hosszsodrásúak.

Kitekeredés- (szétbomlás-) mentes kötél; ezt úgy sodorják, hogy az elemi szálakat hidegen előre spirálisra alakítják, és sodrógépen pászmává rendezik. Az ilyen kötél szálvégei szálszakadás esetén nem ugranak ki.

Laposkötél (szalagkötél); úgy állítják elő, hogy négypászmás acélköteleket egymás mellé varrnak.

Zártkötél, ha az egyszer sodrott kötél külső rétegét Z alakú idomhuzalokból vagy trapéz keresztmetszetű elemi szálakból készítik, ezek a kötél külső felületén réteggé sodorva egy teljesen zárt, sima hengerfelületet képeznek.

Seale-kötél; pászmáiban a belső réteget vékonyabb, a külsőket vastagabb acélhuzalokból sodorják. A külső sor huzalai az alatta levő sor huzalaihoz képest mindig ugyanabban a helyzetben maradnak a kötél egész hosszában, és a pászmák elemi szálai nem keresztezik egymást. Így nincsenek nagy igénybevételű pontszerű felfekvésű helyek, mint pl. a keresztsodrású kötélnél.

A Warrington-kötél hasonló sodrású, mint a Seale-kötél, de a pászmákban a vékonyabb és a vastagabb elemi szálak egymás mellett vannak.

A sodronykötél igénybevétele ill. rendeltetése szerint lehet:

Futókötél, amely üzem közben a terelőelemeken áthaladva a hajtogatások miatt jelentékenyebb hajlító igénybevételt szenved. Ilyen a daru-, felvonó-, aknaszállító és csörlőkötél. Futókötelekként általában keresztsodrású köteleket használnak, mert az egyes elemi szálak lefogása sűrűbb, a kötél merevebb és a kisodródásra kevésbé hajlamos. Olyan daruknál, ahol a teher egy kötélen függ, a sodródás, forgás nem engedhető meg, a pászmaspirális kötelet használják.

Állókötél, amelyen nyugvó vagy mozgatott teher függ, és főleg húzásra van igénybe véve, pl. kötélpályák, kábeldaruk, hidak állókötelei, oszlopok kihorgonyzó kötelei. Az állókötelek két vége le van fogva, így a kisodródás nem lehetséges. Az acél sodronykötelek felhasználásával, méretezésével, kiválasztásával, megrendelésével kapcsolatos irányelveket szabványok rögzítik. A szabványok tartalmazzák az egyes kötélszerkezetek szabványos keresztmetszetét, és elnevezését is. A kötél a terelésekor (korongon) vagy tárolásakor (dobon) hajlítást szenved, és így a külső elemi szálakban annál nagyobb feszültség keletkezik, minél kisebb a korong vagy a dob átmérője. A szabvány a korong vagy a dob átmérőjét mindig a kötélátmérőnek megfelelően adja meg. A kötél élettartamát a használat folyamán, ill. üzem közben fellépő igénybevételek, kopások mértéke szabja meg. A kötelet cserélni kell, ha eltörött huzalainak száma a szabványban meghatározott mennyiséget túllépte. Ki kell cserélni akkor is, ha bevágódás, gyűrődés vagy hurok képződik rajta.

A kézi fonású drótkötél előállítása Albert* bányatanácsos nevéhez fűződik, aki 1834-ben szabadalmaztatta eljárását. A drótkötelet először a Harz - hegységben lévő Clausthali Ferenc Ágoston aknában használták. Nem sokkal utána 1837-ben Selmecbányán fontak először gépen drótkötelet, egy bécsi gyártmányú Wurm-féle kenderkötél-fonó gépen. A drótkötél, mint hajlékony és nagy teherbírású, ezenkívül könnyű és nagy sebességű mozgásra alkalmas vonóelem szinte forradalmasította a korabeli aknaszállítást és emelőgép gyártást. Azóta gyártása óriási fejlődésen ment át, használata pedig a szállításnak majdnem minden területére kiterjed. 

* Albert Kázmér (1738. Július 11 - 1822. február 10.) szász–tescheni herceg Mária Terézia veje volt. A Magyar Kamara elnökeként komoly fejlesztéseket kezdeményezett a bányászatban és kohászatban, fontos szerepet játszott több magyarországi bánya, például a selmecbányai és az újbányai bányák fejlesztésében, és emiatti tiszteletből az 1819-ben alapított Albertfalvát, amely ma Budapest XI. kerületének része, róla nevezték el.

Menet - Trend Kft.

Online brosúra letöltése

Nyomtatott brosúra megrendelése