Gyorsan lehet nagy teherbírású szerkezeteket készíteni vasbetonból. Ezek
azonban nem lesznek olyan tartósak, mint az ókori mesterek által készített
kőépületek, mivel általában csak száz évre tervezik őket, és a töredező
betonelemek javítása helyett inkább az újraépítést szokták választani.
A holland Delfti Műszaki Egyetem kutatóinak azonban olyan ötletük van,
amely önjavítóvá teheti a repedező betonszerkezeteket. Az anyagba olyan
baktériumokat kevernek, amelyek mészkövet állítanak elő, és granulátumként a
működésükhöz szükséges kalcium-laktátot is bekészítik nekik. A baktériumok csak
akkor élednek fel álmukból, ha a keletkező repedéseken vízhez is jutnak. A
megoldás előnye, hogy az már a mikrorepedések kijavítását is lehetővé teszi,
jelentősen megemelve a beton élettartamát.
Az egyik legismertebb építőanyag a beton. Legegyszerűbben fogalmazva kavics víz és cement keverékéből képződő kőszerű anyag. A kavics és a víz egyértelmű, de mi is valójában a cement?
Betonfúrási
munkákat az ipari gyémánttechnika fejlődésének köszönhetően ma már rezgés és
roncsolásmentesen végezzük, így hőszigetelt házaknál is szabályos,
kitörésmentes furatot készíthetünk...